Wekerletelep gyönyörű. A házak, a homlokzatdíszek, az utak fölött katedrálisboltozatként összeboruló ősfák, a téren játszó gyerekek, s a csodaszép tornyos homlokzatok látványa, ha az ember a Kós Károly téri kis domb tetejéréről körbenéz. Ám nem csak így gyönyörű, hanem filozófiájában is, ha belegondolunk, miként történt az a XX. század elején, hogy Fővárosunk égető lakásgondjára egy mesterien megtervezett, költséghatékony, ám rendkívül ember- és közösségközpontú, magas életminőséget biztosító lakónegyed építésével válaszolt Wekerle Sándor kormánya. Wekerletelep mestermű, az emberbarát, jövőbe látó gondolkodás iskolapéldája. Ugyan már korábban is megragadott, de igazán jól a Zsolnai Éva által tartott, "Régi szép idők" c. séta során ismerhettem meg. Éva hatalmas háttértudással, magabiztos, remekül felépített előadásával mutatta be nekünk Wekerlét, s bár dacoltunk a kellemetlen időjárással, a számos érdekes információ és anekdota felejthetetlen élményt nyújtott. Mindenkinek nagy szeretettel ajánlom! Wekerlei lakossá válásom folyamatban van... 🙂