Építészettörténet
„Jóváhagyatik a pénzügyminiszternek az az intézkedése, amellyel néhai Sárkány József örököseinek a Kispest község határában fekvő 472 ezer négyszögöl kiterjedésű ingatlanait négyszögölenként 6 korona 50 fillér vételár kikötése mellett a királyi kincstár részére megvásárolta. … Felhatalmaztatik egyúttal a pénzügyminiszter, hogy 12 millió korona erejéig egyszerű kivitelben munkáslakásokat építhessen, és azokat az állami és más üzemek munkásai, esetleg alkalmazottai részére bérbe adhassa.”
Az 1908. évi XXIX. törvény miniszteri indoklásában Wekerle Sándor kifejtette, hogy a kormány gazdasági intézkedéseivel a nemzet egyetemes érdekeit és a nép jólétének emelését tűzte ki célul. A munkás- és tisztviselőtelep építése során Wekerle Sándor új városépítési koncepciót valósított meg.
Wekerlei Települési Arculati Kézikönyv
A Wekerlei Települési Arculati Kézikönyv online formája abban kíván minden wekerlei ingatlantulajdonos segítségére lenni, hogy a meglévő és bárki számára elérhető szabályokat könnyen érthető rajzokkal, képekkel és információkkal magyarázza, a különböző építési beavatkozások szerint csoportosítva azokat.
Típusházak
A telep mai látványa történetének és Magyarország történelmi viharainak 100 éves lenyomatát hordozza magán. Mai feladataink közé tartozik az eredeti, tiszta szellemiséggel épített építészeti örökség megőrzése, valamint kitartó munkával az eredeti építészeti értékek helyreállítása. Ehhez a személyes felelősségvállaláshoz nyújt szakmai támpontot a nyomtatásban megjelent Építészeti kézikönyv (I-II.) és újraszerkesztett online változata.
Műemlék az otthonom?
Az értékőrzés sikerének egyik titka, hogy minden érintett tulajdonos alapos ismeretekkel rendelkezzen arról, hogy pontosan melyek a védendő értékek, és azokra milyen szabályok vonatkoznak.
Mire kell figyelni, milyen lépéseket kell megtenni, hogy akár a legkisebb tervezett beavatkozás eredménye is garantáltan hozzájáruljon a fenti cél eléréséhez.
Örökségi értékek Wekerletelepen
Amikor 2011-ben a nemzeti erőforrás miniszter rendeletében műemléki jelentőségű területté nyilvánította Wekerletelepet, akkor azt írta, hogy “A védetté nyilvánítás célja az 1909-1926 (1928) között épült Wekerletelep településszerkezetének és építészeti arculatának, valamint egyedi építészeti értékeinek megőrzése.”
A felterjesztés tudományos dokumentációjában azt olvashatjuk, hogy “A Wekerletelep nemzetközi összehasonlításban az egyik legnagyobb méretű és várostervezésileg legjobban sikerült példája a központilag tervezett és felépített kertvárosoknak. A várostervező, illetve az egyes lakó és középületek típusterveit készítő építészek közötti mintaszerű együttműködés eredménye a karakteres megoldásokban bővelkedő, otthonos, barátságos városrész, amelynek lakói hamar lokálpatriótákká váltak, s valóságos közösséggé formálódtak. Az anyagi lehetőségekhez alkalmazkodva a legkorszerűbb lakások épültek fel, amelyek ma is vonzóak.”
