Május 4. szombat.
Győri Ottmár tér
Hangulatjelentés egy szomszéd „tollából”
Wekerle utcáin sétálva már jó messziről zenét lehet hallani, bár nem ismerem fel, hogy milyen hangszer szól, de nagyon megnyugtató és egyben táncra buzdító a hangzása.
Elkerülhetetlenül követem a hang forrását, így közelebb érve már látni a handpan-en játszó zenészt, a színes zászlókat, a nyüzsgő embereket, ami a piknik alaphangulatát meg is adja.
A füvön pokrócok sora, melyeken itt ott megjelennek azok az igazi fonott piknik kosarak és mindenhol az ínycsiklandó ételek. Valahol még kávé is kotyog a kis kempingfőzőn.
És mennyi rohangáló, játszó gyerek; a kihelyezett kötél viszi a pálmát, kicsik és nagyok odavannak érte, csak húzzák és vonják, közben hatalmasakat kacagnak.
Valami furát látok a kicsik arcán… áh, ki vannak festve! Mennyire édesek.
A sörpadok foglaltak, leülni nem tudok, de nem is akarok, hisz közben ismerős arcok hada közeledik. Mindenki mosolyog, boldog.
Közben a kicsik eltűntek. Körbenézek. A tér egyik sarkában ülnek egy szép fa körül. A zenész hölggyel csodaszép dalokat énekelnek együtt.
A másik oldalon pedig edzés folyik; nem lehet könnyű, de nagyon élvezik. El is
gondolkodom, hogy beállok, de inkább tovább nézelődök.
A kézműves asztaloknál is nagy a sürgés-forgás, mellettük pedig már fel is lobbant a tűz az esti szalonnasütéshez. Kirakva a friss kenyér, zsír és só.
Mi is kellhet ennél több?
Hangulatjelentésünkre a fotókat köszönjük: Weisz Csabának (további képek)
Főszervező: Wekerlei Társaskör
A program a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány anyagi támogatásával valósul meg.:
