Blog

A Wekerletelep vonatkozásában a helyi szabályozás módosítását a településképi rendelet megújítása
során lehetne véglegesíteni, ezért a javaslatok megvizsgálásához és összegzéséhez, majd esetlegesen
a rendelet módosításához elengedhetetlen az előzetes szakmai véleményezés.
A téma súlyát az is jelzi, hogy tavaly decemberben a fővárosi főispán kérdésére született egy minisztériumi állásfoglalás Lánszki Regő országos főépítész részéről, miként javasolja kialakítani a védett épületek és területek tekintetében a szabályozás alapjait. Ebben az szerepel, hogy „védett műemlékeken, a műemlék közvetlen környezetében a műemlékkel együtt láthatóan, […] napelem nem helyezhető el. Műemléki jelentőségű területen a területi érték érvényesülését, feltárulását befolyásoló módon napelem nem helyezhető el.” A Wekerletelepre mindkét iránymutatás mérvadó, hiszen a Kós Károly téri épületek egyedi műemléki védettségűek, a telep egésze pedig műemléki jelentőségű terület.

A (WKÉSZ) Wekerletelep Kerületi Építési Szabályzata 4/2020. (II.24.) és a hatályos Településkép védelméről szóló 34/2017. (IX.29.) önkormányzati rendeletek tulajdonképpen a fent idézett szabályozási javaslattal megegyezően teszik jelenleg lehetővé a napelemek elhelyezését a telepen.
Wekerletelepen napelemek elhelyezéséhez településképi bejelentést kell a Kispesti Főépítészi Irodán benyújtani.
A napelemek elhelyezéséről a Kós Károly téri műemlék épületek esetében a WKÉSZ 24. § f) pontja rendelkezik. Az MJT területen álló többi történeti értékű épület esetében a TKR 37. § (12) d) pontja tartalmaz korlátozást.

WKÉSZ 24. § f) Az építési övezetben az épületek homlokzataira és tetőzetére alternatív energiatermelő műszaki berendezés, valamint ezek tartozékai nem telepíthetőek.

TKR 37. § (12) d)
[…] Egyéb a tetősíkján és azzal párhuzamosan elhelyezhető berendezés (napkollektor, napelem) a közterülettel nem határos homlokzatok tetőfelületén létesíthető, […]

A szabályos helyen és módon megépített kiegészítő rendeltetést szolgáló építmények tetőfelületén a napelemek korlátozás nélkül – akár teljes felületen – elhelyezhetőek.
Mivel a „közterületről nem látható” és a „közterülettel nem határos homlokzatok tetőfelülete” meghatározás nem elég egzakt, a WKÉSZ elfogadásával bevezetésre került egy új fogalom, a – kiemelten védett homlokzat – is. Ezeket a homlokzatszakaszokat és a felettük lévő tetőfelületeket minden egyes wekerlei történeti értékű épület ábrázolásánál vastag piros vonal jelöli a Szabályozási tervlapon. A TKR fenti előírásait ennek figyelembevételével kell alkalmazni, amennyiben szükséges, a szabályozásban ezt tovább kell pontosítani.

Ugyanakkor a napelemes rendszerek által megtermelt áram elszámolásának és felhasználásának feltételei a tavaly nyár végi helyzethez képest nagyot változtak, ezért közel sem annyira egyértelmű azok megtérülése, ezért sem indokolt a jelenlegi szabályozást hirtelen megváltoztatni az ősszel tapasztalható nagy érdeklődés nyomására.

A szakmai fórumon a wekerlei építészek véleménye egyöntetűen az volt, hogy telepünk speciális építészeti adottságai mellett – védett, óriási lombkoronájú fasorok az utcákban, összetett és relatíve kis méretűekre szabdalt tetőfelületek, amelyeket a tetőtérbeépítések kiemelt és síkban fekvő ablakai tovább szűkítenek, egységes megjelenésű, ámde a tájolás tekintetében teljesen különböző lehetőségekkel bíró többlakásos társasházak apró lakásokkal – a napelemes rendszerek lakásonkénti kiépítése csak teljes káoszt és értékvesztést eredményezhet, ráadásul nem segíti elő az energiahatékonyság növelését sem.
Hiszen nem az energiaszükségletet csökkentik, hanem csak új, nem közvetlenül a szolgáltatótól származó – elvileg olcsóbb energiát –, de továbbra is pazarló módon használunk el üzembe állításuk után.

Az energiaszükséglet csökkentésének első és legfontosabb lépése a hőszigetelés, aminek megvan a jól működő „wekerlei rendszere”. Az érvényes szabályok mentén abszolút elfogadható szintre csökkenthető egy-egy ház energiaigénye. (Ki kell emelni, hogy egy-egy házban érdemes és lehet csak gondolkodni, a lakásonkénti beruházás legfeljebb nyílászárócserére, földszinti aljzat és padlásfödém szigetelésre, esetleg belső hőszigetelésre tud korlátozódni.) A csökkent energiaigény már könnyebben biztosítható alternatív megoldásokkal is, mint a hűtő-fűtő klíma, ami már nagyon sok helyen létesült és ennek telepítési szabályai szintén adottak.
Az is elhangzott, hogy Wekerletelep egységes szemlélettel, nagy egészben gondolkodva, megtervezve és ennek megfelelően egész rendszereket kiépítve jött létre (önálló víz- és csatornahálózat, valamint esővízelvezető árokrendszer). 1926-tól még a villanyáram bevezetése is hasonló egységben valósult meg. Sajnos a gáz bevezetésére ez már korántsem volt igaz! Meg is van az eredménye, mindenki láthatja a saját házán a kaotikusan kígyózó csővezetéseket, a homlokzati falakat áttörő konvektor kivezetéseket!
A napelemes megújuló energiatermelést is hasonló szemlélettel, az egész telepre egységes rendszerben volna célszerű megtervezni és kivitelezni. Ehhez jelenleg sem a jogi, sem az elszámolási, sem a technikai feltételek még nem állnak rendelkezésre, de ez lehet a telep szellemiségéhez méltó jövő!

Összetett nagy rendszer egyetlen szegmense a napelemek telepítésének kérdése, ezért változtatást
a szabályozásban jelenleg nem javasolt a szakmai fórum, csak pontosítást.

NAPELEM TÉMÁBAN ÚJABB LAKOSSÁGI FÓRUMOT TART AZ ÉPÍTÉSZKLUB
A WEKERLEI NAPOKON, JÚNIUS 4-ÉN A WEKERLEI TÁRSASKÖR SÁTRÁBAN.

Tovább olvasva a napelem helyzetről

Több szempont is befolyásolja a közeljövőben az igényeket a napelemes rendszerek telepítésére, ez igaz a Wekerletelepen is.

A HMKE termelő-fogyasztóknál az éves szaldó elszámolás helyett havi szaldó, majd negyedórán belüli új elszámolási rendszer várható, ami a napelemes rendszereket telepítőket a déli helyett egyre inkább a keleti-nyugati tájolás felé „orientálja”, igazodva a reggeli, de még inkább esti fogyasztási csúcsokhoz. Másrészről az önfogyasztás ösztönzésével újabb áramfogyasztók jelennek meg, amelyek az épületen kívül (hőszivattyúk, hűtő-fűtő klímák, elektromos töltők) telepíthetőek.

1-2 éven belül várható, hogy lehetőség lesz társasházra telepített napelemes rendszer termelésének
megosztására a lakások (mérőórái) között, így a wekerletelepi emeletes házaknál is. Ezeknél a nagyobb tetőfelület (12 lakásos típusoknál) és a kisebb árnyékolás méretgazdaságosabbá teheti a beruházást. Ehhez okosmérők felszerelése szükséges, így a mérőhelyek szabványosítása is várható, ami viszont lakáson belül már nem lehet.

Az EU-s pénzekhez való hozzáféréshez szükséges jogszabályi csomagban várható, hogy március 31-ig: lesz menetrend, hogyan lehet újra visszatáplálni a hálózatba a HMKE (a legfeljebb 10,8 kVA csatlakozási teljesítményű háztartási méretű kiserőművek) által termelt áramot. Információk szerint a wekerlei trafóknak még van szabad kapacitása, így nem várható, hogy zárolnák a körzeteket, lehet, hogy már tavasszal újra lehet majd visszatáplálni. (Persze a már október végéig beadott csatlakozási igények telepítésével újra változhat a helyzet.) Kérdés, hogy ezen igénylők közül közül ki tesz/tett településképi bejelentést! Tavasszal várható újabb pályázati kör lakossági napelemekre (eddig max. 6 lakásos társasházakban lehetett egyénileg pályázni).

Megtérülés, klímaalkalmazkodás, zöld átmenet

A klímaváltozással egyre inkább a nyári hűtés is problémás lehet a Wekerlén, ami ellen legjobb a lombhullató fa mint árnyékoló, ami a tetőt is árnyékolja, így oda nem érdemes napelemet tenni. Viszont, ha nincs fa, akkor a klímaberendezés éppen akkor fogyaszt, mint amikor a napelem termel, így elméletileg jó párosítás LEHETNE? (Újabb településképi kérdéseket felvetve).
A fővárosnak van egy Budapest Nappal hajtva! című programja, amelynek keretében vizsgálja azokat
a lehetőségeket és akadályokat, amelyek a napelemes telepítések előtt állnak. Ennek egy igen hasznos eleme a Budapest szolár térképe, amelyen az épületekre kattintva megtudható, hogy az adott ingatlan mely tetőfelületére érdemes napelemet telepíteni (narancs és sárga színűek), illetve mekkora teljesítményű rendszer fér ott el, mekkora várható éves termeléssel. Mivel kerületenként változik a szabályozás, így a térkép nem veszi figyelembe a műemléki, településképi korlátozásokat, illetve az utóbbi 7 év változásait, mert egy 2016-os pontfelhő alapján készült. A tájolás mellett az árnyékolásokat viszont figyelembe tudja venni. A Wekerlén jól látszik, hogy a tetők jó része alkalmatlan (zöld-kék) telepítésre, de van néhány piros folt is, pl. a volt Ady-mozi teteje.

Itt böngészhető a szolártérkép

Állagvédelmi, műemléki szempontok

A tetőre kerülő napelemek a legtartósabb energiatermelő eszközök, nincs bennük semmilyen mozgó
alkatrész (az elektronokat leszámítva), így már 20-25 éves teljesítménygaranciát vállalnak rá a gyártók, mert akkor is tudni fogja az eredeti névleges teljesítményének 80-90%-át. (Ellentétben a napelemcserép, melynek minden egyes eleme egy kapcsolódási pont az áramkörben, hibakockázattal.)

A Wekerletelepen a napelemek telepítésénél leginkább a tetők állapota okoz gondot. Mint általánosan a műemléképületek többségében, a társasházak, mint tulajdonosi közösségek, jelenleg nem költenek eleget a karbantartására, felújítására, ezért a műszaki kritérium szerint kevés társasház tetőzete alkalmas a napelemek telepítésére.
A jelentősen növekedő energia- és építőanyagárak miatt egyre fontosabbá válik, hogy nem csak a felújítás, hanem a fenntartás is költséghatékony legyen. Jelenleg a napelem tűnik a legegyszerűbben megvalósítható, megtérülő, „látványos” befektetésnek, de környezettudatos szemlélettel fontosabb először az energiaigényt minimalizálni és azt kielégíteni minél kevésbé fosszilis energiával. Szerencsére a wekerlei kis lakásméretek miatt még a gázfűtéssel be lehet férni a kedvezményes rezsikeretbe, de képzelje el mindenki, ha nem is 10-szeres (mint most az átlag felett fogyasztóknak), csak 5-szörös lenne a gázszámlája, hirtelen mindenki szigetelni, ablakot cserélni szeretne, villamos fűtésre próbálna átállni. Van és lesz erre kapacitás a mai villamoshálózatban? Mikor térül meg egy ilyen beruházás az egyes fogyasztói szinten?

Örökségvédelem és „jövővédelem”?

Fontos és jövőbe mutató cél lehet (pl. a Wekerletelep számára is, ahol a legtöbben nem tudnak napelemet elhelyezni) az ún. energiaközösségek létrehozása, akik az országban telepített és telepíthető energiaparkokban tudnának meghatározott energiaigényre napelemet bérelni.
Másik jövőbe mutató fejlesztés a mellékelt cikkben olvasható, esetleg megoldást hozhat lakóterületünk napenergiás problémájára, talán érdemes lesz figyelni rá!