A 2008-ban Hellerauban alapított Hálózat második hivatalos találkozójának idén Wekerletelep adott otthont, melyre a felkérést a tag kertvárosoktól a legutóbbi, 2024-ben Freiburg-Haslachban tartott találkozón kaptuk meg. A főszervező a Wekerlei Társaskör Egyesület (WTE) volt, a megvalósítást a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatta. A találkozót úgy szerveztük, hogy vendégeink bepillantást nyerhessenek kertvárosunk hagyományos nyár eleji nagyrendezvényének hangulatába, a 35. Wekerlei Napok programjaiba, (melyet a Budapesten tartott futball BL döntő miatt felmerülő logisztikai nehézségek miatt, május utolsó hétvégéje helyett idén június első hétvégéjén tartottunk meg).
Természetesen mind a 20 tagváros meghívást kapott, sőt igyekeztünk más – elsősorban angol (Letchworth, Welwyn) – kertvárosokat is megszólítani, azzal a nem titkolt céllal, hogy a Howard-féle kertváros-építési mozgalom őshazájának tekinthető Angliából is nyerhessünk tapasztalatot, inspirációt. Végül 8 külföldi kertváros jelezte részvételi szándékát: Margarethenhöhe Essen, Gartensiedlung Gronauer Wald, Gartenstadt Karlsruhe, Freiburg-Haslach, Hellerau, Heimstattensiedlung Jena, mindannyian Németországból, valamint Podkowa Lesna Lengyelországból és Puchenau Ausztriából. Wekerleteleppel együtt majdnem a Hálózatot alkotó kertvárosok fele jelen volt, épp eggyel többen, mint a 2024-es első találkozón. Összesen 20 vendégünk volt, a legtöbben – heten – Freiburgból érkeztek, a lengyel és osztrák kertváros képviseletében a helyi vezetők, Puchenaunak egyenesen a polgármestere. Kérdés maradt továbbra is, hogyan tudnánk aktivizálni a többi tagváros képviselőit, közösségeit!
Csütörtök kora délután a találkozó a Wekerlei Társaskör Egyesületben (WTE) történt regisztráció és rövid ismerkedés után a Kós Károly tér parkjának kerítésére elhelyezett „Kertvárosok a változó világban” című kültéri kiállítás ünnepélyes megnyitásával kezdődött. Somlói Judit, a WTE elnöke megnyitó beszédét egy a Német Nemzetiségi Gimnáziumból érkező tanuló tolmácsolta, valamint az esemény zenei aláfestését a Szatmári László Alapfokú Művészeti Iskola gitárosai biztosították. 19 tablón mutattuk be a találkozón résztvevő 9 kertvárost magyar, német és angol nyelvű kísérőszövegekkel, valamint a résztvevőktől előzetesen bekért helyszínrajzok és fotók segítségével. Ezekből nagy vonalakban bárki képet kaphatott ezen települések születésének körülményeiről, városszerkezeti sajátosságairól és építészeti karakteréről. A kiállítás a találkozó után is megtekinthető volt 2026. július 10-ig.
A külföldi és magyar érdeklődőket ezek után Romhányi András kalauzolásával a „Wekerlei Térvers – Jelfák az úton” elnevezésű tematikus sétán keresztül ismertettük meg Wekerletelep egy szeletével. Ez a világon talán egyedülálló, különleges összművészeti alkotás 10 állomással, nagyjából másfél kilométeren vezet végig a telep legfontosabb és jellemzőbb pontjain, ráirányítva a figyelmet egy-egy építészeti, városépítészeti, természeti részletre vagy történetünk szempontjából meghatározó személy szobrára. A résztvevők a másfél órás séta útvonalát kis térképen követhették végig. Sétánk során kitérőt tettünk a Bárczy István téren álló, 2009-ben felállított „Megfagyott muzsikusok” installációjához, megemlékezve a telepünket tervező építészekről. Talán kevesen tudják, de a Wekerlei Térvers alkotásainak közös elemét jelentő „kopjafák” eredetileg eme köztéri alkotásból kerültek ki. Részletes információk olvashatóak a Wekerlei Térversről az alábbi linken: https://wekerleitervers.hu/
Az első nap programjai a Társaskör Pincegalériájában értek véget, ahol terített asztalok mellett egy magyaros vacsora elfogyasztása közben ismertette meg a Társaskör vezetősége vendégeinket a WTE és elődszervezete, a Kispest Állami Munkástelep Lakosainak Társasköre rövid történetével, mindenkori céljaival és tevékenységével.
Pénteken szakmai napot tartottunk a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár (WKK) tetőtéri nagytermében, a Howard-i kertváros-építészeti mozgalom hatására létrejött kertvárosok történeti, városépítészeti, építészeti, tájépítészeti, kertészeti, társadalmi és közösségformáló hatásuk jellegzetességeit boncolgatva, kitérve a bennük rejlő XXI. századi problémákra és lehetőségekre. A 20 külföldi és számos hazai résztvevőt Kiss-Szitár Orsolya a WKK vezetője, Gajda Péter polgármester úr, Somlói Judit a találkozó főszervezője,a WTE elnöke, Dr. Nagy Gergely az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság tiszteletbeli elnöke, valamint Hellerauból Ulf Pretscheck úr, mint az Európai Kertvárosok Hálózatának alapító településének képviselője köszöntötte. A teljes programot egész nap hivatásos tolmácsok fordították német és angol nyelvre, tourguide készülékek segítségével.
Az első előadásban Nagy Attila építész, a Wekerlei Építészklub alapítótagja Wekerletelep megépítésének gondolatát, létrejöttének körülményeit és megvalósított rendszerét vizsgálta az Ebenezer Howard által lefektetett kertváros-építészeti eszme vonatkozásában, számos aspektusból kiemelve az elvek és a valóság közötti egyezőségeket és eltéréseket. Több ponton utalt a találkozón résztvevő kertvárosokkal való hasonlóságokra és sajátos karakterekre.
Őt követte Mezősné Dr. Szilágyi Kinga okleveles tájépítészmérnök, nyugalmazott egyetemi tanár, (Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem, MATE) előadása, aki a tájépítészet szerepét vizsgálta a kertvárosok életében, azok meghatározó szerepét kidomborítva. Vissza is tekintett olyan tájépítészeti szemléletű előzményekre, melyek hatottak Howard elméletére. Érdekes megállapítása volt a háromszög formájú – ún. leeső – közterületek problémája, melyek megfelelő hasznosítása a kerttervezők számára is nehéz feladat. Márpedig a Wekerletelep is tartalmaz sok-sok ilyen háromszög alakú területet. Példaként említette a Saline-ban tartott úgynevezett kert-fesztiválokat, melynek során a település üres zöldfelületeinek hasznosítására évente írnak ki tájépítész, kertész hallgatóknak pályázatot. A diákok által tervezett „kert-városkákat” évente meg is valósítják elősegítve a kertturizmust a térségben. Előadásában külön kitért Wekerletelep zöldfelületi adottságaira, struktúrájára és jövőbeni jelentőségére, védelmére is.
Az előadássorozatot Dr. Szabó Árpád egyetemi docens, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Urbanisztika Tanszékének tanszékvezetője folytatta „A kertváros koncepció és a kompakt, élhető város” címmel . Előadásában egyrészt a fenntarthatósági alapelveket, valamint a kompakt város hatékony területhasználatát vetette össze a kertvárosépítészet elméleti hátterével, valamint olyan történeti várostervezési példákat hozott, melyek meghatározták, vagy megalapozták a későbbi kertváros gondolat megszületését (pl. szomszédsági egységek, ideális városok eszméje stb.). Kitért az élhető városok és a közösség szerepére is, melyek jelentősen hozzájárulnak egy terület identitásának meghatározásához és értékeléséhez. Továbbá felhívta a figyelmet azokra a problémákra is, melyekkel a mai kertvárosok szembesülnek.
A délelőtti programot Fogarasi Barbara – tudományos segédmunkatárs, építész, műemlékvédelmi szakmérnök, Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), Pedagógiai és Pszichológiai Kar Ember-Környezet Tranzakció Intézet (PPK) – előadása zárta, aki a műemlékvédelem és a környezetpszichológia kapcsolatát, ezen belül is a védett kertvárosok, mint optimális természeti és épített élettér hatását elemezte a bennük élő egyének és közösségek számára. Számos kutatási eredménnyel támasztotta alá, hogy miért és hogyan hatnak tudat alatt is az emberekre ezek a településformák.
A délutáni programot Berencz Ibolya, Kispest főépítésze nyitotta meg köszöntőjével. Kifejtette, hogy milyen fontos felismerni azt, hogy a kertvárosok értéket képeznek a városszövetben, így megfelelő fenntartásuk, kezelésük, védelmük elengedhetetlen.
A délutáni előadássorozatot dr. Bartuszek Lilla Judit – LL. M Alapító, Élhető Települések Országos Szövetsége – kezdte meg, aki előadásában bemutatta az Európai Unió közvetlenül pályázható forrásainak rendszerét, a sikeres pályázás legfontosabb kritériumait, valamint a gyakorlatból szerzett tapasztalatok alapján a tipikus hibákat és a potenciális veszélyeket. Az elmondottak alapján a Hálózatunknak a jövőben egy-egy közös projektre talán rendelkezésre állhat pályázható forrás, ezért minden résztvevő nagyon pozitívan értékelte az elhangzottakat.
A nap folyamán elhangzott előadások az alábbi linken érhetők el. https://drive.google.com/drive/u/0/folders/1uppZ20_f8AhMemk-Lh5mODPPTsA8amIf
A délután hátralévő részében minden külföldi vendégünk röviden bemutatta saját kertvárosának történetét, sajátosságait és beszéltek a jelen kihívásairól is. A problémák eltérőek, hiszen ahol a kertváros házai a mai napig az építő szövetkezet fenntartásában lévő bérlakások, ott kisebb gondot jelent a műemléki szabályok betartása és betartatása, az egységes építészeti arculat fenntartása. De hallhattunk a Wekerletelephez hasonló gondokkal küzdő közösségekről is, ahol szintén részleges vagy teljes privatizációra került sor. A közel vagy több mint 100 éves épületek energiahatékonysági kérdéseivel, a megújuló energiaforrások nagyobb arányú használatával, vagy éppen a védett külsőn megjelenő napelemes rendszerek szabályozásával mindenki egyformán szembe kell, hogy nézzen.
Hellerau képviselői egy érdekes kutatást is bemutattak, amely azt vizsgálta, hogy telepükön a lakásokhoz tartozó kertek használata miképpen alakult át. Az eredetileg haszonkerteknek tervezett és használt zöldfelületek ma már a legtöbb esetben csak a pihenést szolgálják, sok esetben már a virágos kertek helyett is gyep és maximum bokrok találhatóak. Márpedig a történeti kertvárosok működési elvének egyik alappillére pont az volt, hogy a lakásokhoz tartozó kertek segítették az önfenntartást. Szintén több településen gondként jelent meg az egyre sűrűsödő autók és azok parkoltatásának problémája is. Ugyanakkor érdekes volt azt a szempontot is megismerni, amit Puchenau tárt fel. A már modern korban, de a kertvárosi gondolatok mentén felépült város autómentes övezetként funkcionál. Komoly nehézséget jelent ez viszont a szolgáltatók (pl. szemétszállítás, mentők …) vagy szolgáltatások számára (futárszolgálat, csomagkézbesítés…).
A kertvárosok bemutatkozó előadásai az alábbi linken érhetők el. https://drive.google.com/drive/u/0/folders/1bt9pDsTX1_rqzFNhgoyan-V2d5palobb
Az egyes kertvárosok rövid bemutatkozásai utána nap során elhangzott előadásokkal, előkerült problémákkal és a Hálózat gyakorlati együttműködésével kapcsolatban folytattunk kötetlen beszélgetést, mentorok segítségével. A hosszú szakmai nap után egy közös vacsorát költöttünk el a konferencia vendégeivel. Ez alkalomra újra megnyíltak a Wekerletelep egyetlen éttermének kapui. A szervezés során fontos szempont volt a szervezők számára, hogy a konferencia résztvevői minden programelemet a Wekerletelepen belül érjenek el, ezzel is bemutatva a telep máig meglévő komplex egységét.
Szombat délelőtt – a találkozó harmadik napján – vendégeinket lovaskocsis Wekerle-nézésre invitáltuk két turnusban. Az első kocsiban Nagy Tamás, a másodikban Seregi Zsuzsa, mindketten a Wekerlei Séták sétavezetői, meséltek a látnivalókról.
Míg a társaság egyik fele a kocsin ült, addig a másik felének Nagy Attila mutatta meg az Eperfa téren felállított „Kertvárosi irányjelző” köztéri alkotást, amelyet a Társaskör 2010-ben állított fel. Arra is módjuk volt a vendégeknek, hogy belülről megismerkedjenek egy 6 lakásos emeletes ház belső udvarával, különleges lépcsőházában lévő fa szerkezetű lépcsőjével és egy tipikus wekerlei 2 szobás lakás lehetséges felújításával, átalakításával.
Kora délután a Kós Károly téri parkban, az Illatok kertjében volt lehetősége a Wekerlei Napok közönségének találkozni a külföldi kertvárosok képviselőivel, „Kertvárosok a változó világban” című műhelybeszélgetés keretében. Az első órában 5 témavezető mutatkozott be, rövid áttekintést adva tevékenységéről: Horváth László úr Freiburgból, aki az ottani városi kertek felügyelője és kertészeti tanácsadója, valamint a Haslach-i kertváros lakóinak is rendszeresen tart növényápolási, növénynemesítési iskolákat; Tracey Wheatley a Wekerlei Közös képviseletében, aki már évtizedek óta visz különböző közösségi projekteket, elsősorban „zöld” elvek gyakorlati megvalósítására fókuszálva; Holicsné Gémes Boróka a Wekerlei Önkéntes Centrum mentora bemutatta a Társaskör mellett működő önkéntesek munkáját, az önkéntesség szépségét; dr. Bartuszek Lilla az Élhető Települések Országos Szövetsége (ÉTOSZ) alapítója, aki ezen alkalommal is az Európai Uniótól közvetlenül pályázható forrásokról beszélt, valamint Varga Fruzsina, a Wekerlei Garázsvásár főszervezője, aki a közösségi összefogások, a közösségi események összetartó erejéről és turisztikai értékéről mesélt. A második órában a témavezetővel lehetett 4 helyszínen közvetlenül diskurálni. A legfontosabb felmerült kérdések a következők voltak:
– Horváth László asztalánál: Milyen folyamatok állnak a hátterében a kertvárosok magánkertjeinek jelentősen megváltozott használati szokásainak, milyen eszközökkel lehet segíteni a lakókat, hogy visszatérjenek legalább részben az eredeti használati szokásokhoz, milyen kihívásokat jelent a klímaváltozás kertjeinkre, a bennük termeszthető növényekre?
– Tracey Wheatley asztalánál: a különböző, egyre gyakrabban előforduló klimatikus jelenségek természeti és társadalmi hatásairól, valamint a fenntartható és biogazdálkodásról esett szó.
– Varga Fruzsina (Garázsvásár), valamint Holicsné Gémes Boróka ( WÖC) közös asztalánál: a közösségi tevékenységek erejéről és a részvételi hajlandóság változásáról beszélgettek.
– dr. Bartuszek Lilla asztalánál: Az uniós pályázatok lehetőségeiről beszélgettünk. A pályázatok pl. Wekerletelep számára csak Kispesti Önkormányzat bevonásával, együttműködésével jöhet létre. Szerencsés volt, hogy az önkormányzat részvételével, Vinczek György alpolgármesterrel közösen lehetőség volt megvizsgálni a Wekerletelep és a többi kertváros szempontjából konkrét javaslatokat. Így elhangzott, elsőként a City to city program pályázat elérése, amihez partner városokat kell megszólítani
A 35. Wekerelei Napok keretében a nemzetközi társaság két hölgy tagja részt vett a hagyományos süti-sütő verseny zsűrizésében.
A találkozó hivatalos részének zárására délután 3 és 4 óra között kerítettünk sort a Társaskör Pincegalériájában
Jövőbeni találkozók:
Az Európai Kertváros Hálózat találkozója 2 év múlva (2028) Karlsruheban lesz, 4 év múlva (2030) Podkova Lesna-ban, majd 6 év múlva (2032) Jénában.
A szombati napot, és a wekerletelepi találkozót egy belvárosi dunai sétahajózással és egy nagy gyalogos budapesti városnézéssel zártuk.
Vendégeink nem fukarkodtak a dicséretekben és köszönetnyilvánításokban már a találkozó alatt sem, de hazatérésük utáni visszajelzéseik is csak tovább erősítették a jó benyomásaik visszajelzését.
Gronauer Wald képviselői a rendezvény után egy cikket is megjelentettek az eseményről, mely az alábbi linken olvasható. https://fggw.de/2026/06/09/europaeische-gartenstaedte-trafen-sich-in-budapest/
