Blog

A résztvevő szakemberek a fővárosból és számos vidéki város közművelődési intézményeiből érkeztek. Kulturális közösségi terekben dolgoznak, vagy éppen civil területen foglalkoznak a közösségekkel. Segítik létrejöttüket, támogatják a fejlődésüket, céljaik megvalósítását.

Máhr Dániel a Budapesti Művelődési Központ igazgatója a közművelődési intézményrendszer szerepvállalásáról beszélt, egy olyan világban, ahol a kulturális élmények mellett a mentális támogatás, önfejlesztés lehetőségeit is keresik az emberek.

A következő előadó Törökszentmiklósról érkezett: Hajnal László intézményvezető az Ipolyi Közművelődési Központban működő közösségekről mesélt. Az egyén és közösség viszonyát, közösségek és város kapcsolatát hangsúlyozta; helyi identitás építésének és a település megtartóerejének zálogaként is tekint a közösségekre.
Csóka Eszter közösségszervező a Wekerletelepen végbemenő 10-20-30 éve zajló társadalmi folyamatokról beszélt. Az egyesület életében nagy szerepet tölt be az épített örökség védelme és mindemellett a kulturális és közösségi események szervezése. Ez utóbbiak teremtenek kapcsolódási lehetőséget az itt élők között, aktivizálnak és a közös célok és élmények mentén egy társadalmi szövetet is építenek.

A kérdések, válaszok és a kávészünet után egy tartalmas kerekasztal-beszélgetés következett, Az aktív közösség szerepe a lokális hagyományteremtésben címmel.
Vendégünk volt a Szigetvár Társaság aktivistája, Bíró Ágota. Mint elmondta a kulturális programokon keresztül jutnak el az emberekhez. Közösségi kiállításokat szerveznek családi életutakból, ahol maga a közösség állítja össze a bemutatott anyagokat. Vallja, hogy a közösség erőt ad, és hagyományt is teremt és ahol ez létrejön ott könnyebben reagálnak a helyiek a felmerülő problémákra.
Kényszer hatására kezdtek el foglalkozni a vízproblémával, azzal, hogy a 10 ezer lakos harmada nem jut hozzá iható vízhez. aktívan vannak jelen a helyi kommunikációban.

Kiss-Szitár Orsolya, a helyi kultúrház vezetője elmondta, hogy tevékenységeikkel leginkább a családokhoz szólnak. Küldetésük és feladatuk, hogy folyamatosan felmérjék az ott élők igényeit. Tudják, aki belép hozzájuk, magával hozza és elviszi a lehetőségek tárházát. Beszélgetnek, kérdeznek, hogy megismerjék a közösség elvárását.

A Wekerlei Kultúrházzal, mint önkormányzati közművelődési intézménnyel több évtizedes a Wekerlei Társaskör együttműködése – folytatta a történetet Szebenyi Marianna, a Wekerlei Társaskör Egyesület tagja. A legrégebbre talán a WTE által szervezett Wekerlei Napok története nyúlik, melyre idén 33. alkalommal került sor. A WKK a Tiéd a színpad programot szervezte, melyen minden évben 2-300 wekerlei gyerek lép fel. Több alkalommal szervezte meg a WKK az Időkapu – Élő Történelem programot is és természetesen kitelepüléssel is jelen van. A CÉGÉR ipartörténeti dokumentumfilm fesztivál is közös szervezésben zajlott. A WTE kezdte szervezni 18 évvel ezelőtt a gyerekek egyik nagy kedvencét, a Téltemetést – dobos kikiáltós felvonulás, a kiszebáb elégetése, gondűző cédulák megírása zajkeltő eszközök és kis kiszebáb készítés volt, mely során a kézműves programok megvalósításában működik együtt a WKK-val.

A WKK a Wekerlei Nyári Szabadegyetem kapcsán a Magyar Kollégium Kulturális Egyesülettel és a Wekerlei Társaskör Egyesülettel is együttműködött.
Szebenyi Marianna azt mondja, hogy nem egymással vetélkednek, közösen megsokszorozzák az erőiket és a hatásukat a wekerleiek összefogásában, közösségé kovácsolásában. Éppen ezért működnek együtt minden wekerlei szervezettel, nemcsak a civilekkel, informális csoportokkal, de a gazdasági szereplőkkel, iskolákkal, óvodákkal is jó kapcsolatot ápolnak.
Most legutóbb egy pályázat kapcsán a Deák Gimnáziumvmédia szakos diákjait és tanárait vonták be a Wekerlei képpillanatok című projektbe, ahol a diákok készítettek rövid filmeket. A programok találkozási pontok, lehetőségek a kapcsolódásra, beszélgetésre ennek eredménye, hogy ma már a wekerleiek maguk is aktívan tesznek a közösségért, mintegy 270 önkéntes dolgozik a rendezvényeken. A programok hiányérzetekből fakadtak mindig is és ezért elvük, ha jó ötlettel jön bárki, azt kötelességük befogadni; a WTE szervezeti hátteret, tapasztalatot, kapcsolati tőkét és infrastruktúrát tud biztosítani ezeknek a kezdeményezéseknek a megvalósításához.

Wekerlén sok a gyerek önkéntes, diákönkéntes, természetesen a családok által belenevelődnek ebbe. Olyan plusz kompetenciákat kapnak az élethez, amit az oktatási rendszer jelenleg nem tud megadni. Megtanulnak együttműködni, alkalmazkodni, javul a problémamegoldó képességük, kreativitásuk. Az aktivitás, a közösségért folytatott munka megteremti a hagyományt és az önkéntesség fontos terepe lehet a gyerekek szocializációjának.
Az érdekfeszítő kerekasztalbeszélgetést Bálint Mónika, a CKA ügyvezetője fogta össze.

A tapasztalatcserére és a gyakorlat ismeretek cseréjének adott lehetőséget „A közösségi bevonás eszközei” című műhelybeszélgetés. A szakmai program Wekerlei Sétával, vacsorával és a Szentiván-éji Tűzszobor programmal zárult.

A program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósult meg.