Kösz a kedvességeteket s a Kóczán Éva képeit! Nagyszerű nap volt: én az öt képzőművész alkotásait csodáltam, és a négy íróval beszélgettem a képzőművészek és az írók sátránál. Tehát a kolbásztól a szenvedélyes szárnyalásig minden jóízű volt... A székelyek tánca sem volt kismiska. Figyeltem a wekerlei nézők mosolygós, felszabadult arcait: a humoros táncrendek taktusára éltek, verték a taktust. A csóvától, Euklidésznek szólították( a szinpadon) elbúcsúztak a székelyek, elmentek az Eufráteszbe, s itthagyták nekünk, a csóvát mellére tűzve az európai uniós zászlót. A végén azonnal indultam a fiamhaz haza, még tíz perc múlva is hallottam az őszinte vastapsot.

szamosi