Wälder Gyula

walder_gyula

(1884 – 1944)
építész, műegyetemi tanár

A Wälder családban meglévő művészi hajlamok benne teljesedtek ki. Édesapja jónevű építész, aki Szombathely számos városképi jelentőségű épületének tervezője és építője, nagybátyja, Wälder János, pedig festőművész volt. A Wälder családban meglévő művészi hajlamok benne teljesedtek ki. Az adottságok és a szülői ház barokkos eklektikája egyaránt meghatározták egész életútját, melynek során munkásságával a késői neobarokk építészet egyik legjelentősebb hazai mesterévé vált. Tervei alapján, Budapesten, Balassagyarmaton, Kisvárdán, Szegeden, Miskolcon számos középületet emeltek, de a barokk stílus bemutatásáért és megőrzéséért végzett tevékenységének legjelentősebb helyszíne Eger volt. Neki köszönhető a Minorita templom művészi restaurálása és oroszlánrésze volt abban, hogy a város megőrizhette barokkban megvalósult máig látható építészeti egységét. Gyöngyösön a Szent Bertalan, Debrecenben a Szent Anna templomok restaurálásával tette nevét híressé. A Pozsonyi Közkönyvtár és Múzeumépület tervpályázatán a 2000 koronás első díjat Wälder Gyula nyerte 1910-ben.

1923-ban a Budapesti Műszaki Egyetem Ókori-építéstani Tanszékének élére kapta meg egyetemi-tanári kinevezését.

Építészi tevékenysége a mindennapi életben is megnyilvánult. A Fővárosi Közmunkák Tanácsának tisztviselőjeként nagyszabású városrendezési terveket (Margit-sziget) készített.

A fővárosban emelt városképi jelentőségű épületei a Villányi úti Cisztercita Gimnázium és a Madách-tér monumentális épületegyüttese.

Szombathely mai arculatának kialakításához is jelentősen hozzájárult. 1922-ben Varga László egyetemi tanárral közös első díjat nyertek a város rendezésére kiírt pályázaton. Ez alapján Niesner Aladárral készült azt a szabályozási terv, amelynek hatásai napjainkig érezhetők. Ennek nyomán épült meg az elmúlt években a Brenner Tóbiásról elnevezett szakasszal befejeződő “”belső körút””. Szombathelyi tevékenységének további jelentős épületei: a Szent-Márton- templom nyugati irányú bővítése és a Domonkos kultúrház tervezése.

1935-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Könyvei, építészettudományban írt értekezései napjainkig haszonnal forgathatók.

A neobarokk építész Walder Gyula országgyűlési képviselő is volt. A Corvin-koszorú tulajdonosa (1930.)

Wekerlén a Wa jelű épületek, és a Kós tér 9 számú ház tervezője.

Vélemény, hozzászólás?