Árkay Aladár

arkay_aladar

(1868 – 1932)
építész, iparművész, festő

Diplomáját a budapesti műegyetemen szerezte. Először a Fellner és Helmer cég irodájában, majd Hauszmann Alajos mellett a budavári királyi palota építkezésén dolgozott. Fiatalabb korában foglalkozott festészettel is. Apósával, Kallina Mórral társult, akivel együtt építették – többek között – – a budai Várban a Honvédelmi Főparancsnokságot (1896) – a Corvin téren a Budai Vigadót (1896 – 1897), – a Gellért-hegy oldalában az 1904 – 1905-ben megvalósult Szent Gellért -emlékművet. Az eklektikától indult, de hamarosan a magyar szecesszió egyik hangadó építésze lett. Épületei szerkezetileg, formailag számos új elemet hordoztak. Önálló munkái a magyaros stílustörekvések és a modern térformálás jegyében fogantak. Első jelentős épülete: a Budapest VI. kerületében az Andrássy út – Hősök tere sarkán álló Babochay-villa (a későbbi jugoszláv nagykövetség épülete, ahová Nagy Imre és társai menekültek 1956. november 4-én.).

További munkái: Baróthy-ház, Rákócziánum, az első városmajori r. k. templom tervei, Számos templomot tervezett:

  • fasori református templom, mely a fő művének számít,
  • Gyárvárosi r. k. templom Győrben,
  • a kőbányai lengyelek temploma, – a városmajori Jézus Szíve-nagytemplom, melyet fia Árkay Bertalan építész fejezett be.

1929-ben részt vett a győri színház tervpályázatán, munkáját megvásárolták. 1930-ban megkapta a Kisfaludy Társaság Greguss-díját. 1930-ban a budapesti Erzsébet sugárút tervpályázatán első díjat nyert.

Utolsó munkái (mohácsi Városháza és Postapalota, győri Színház, a bp.-i Erzsébet sugárút kiépítési terve stb.) a legmodernebb elvek alapján készültek. Tagja volt a Magyar Építőművészek Szövetségének. Wekerlén Kallina Gézával közösen az „A.K.” jelű épületeket tervezték, amiből összesen 165 darab épült. (ide kattintva az épülettervek között megtalálhatóak)

Vélemény, hozzászólás?