(Parus major)

A kertben mindig jelen van, ott röpköd a madáretető körül, a cinkeháló nagy kedvelője és persze az odúkat is elsőre foglalja el. Ez a madár nem más, mint a széncinege. Legjobban alkalmazkodott madaraink egyike.

A kékcinegénél nagyobb, de a verébnél kisebb. Hossza 14 cm, szárnyainak fesztávolsága 22,5 cm-től 25,5 cm-ig változik. Más madarakkal összetéveszthetetlen. Csak a kékcinke hasonlít rá, de méretében és színében erősen különbözik tőle. A széncinege háta sárgászöld, az alsóteste sárgás színű. Evezőtollai szürkék, szárnyfedői kékesszürkék. Fejmintázata jellegzetes, fekete fej fehér háromszög alakú pofafolttal. Torka fekete és ez a szín sávként fut végig a hasán. A tojókon ez a sáv jóval keskenyebb. Lába kékesszürke. A fiatalok háta barnás, pofájuk sárgás és a hasán a sáv keskenyebb.

Több mint húszféle hangjuk ismeretes, a legnépszerűbb azonban a híres „Nyitni-kék” kiáltás. A használatos énekek mennyisége azonban egyedenként változhat. Így akad olyan madár, amelyiktől csak egy-két éneket hallhatunk, de akad olyan is, amelyiktől akár tízfélét is. Fészkét odúba rakja, így ha akarjuk, akkor a mesterséges odúba is beköltözik. Ám az odún belül is rak fészket, így lehet tudni, hogy a széncinege eredetileg fákon fészkelt és csak később tért rá az odúlakó életmódra. A fészekbe rakja bele apró mintás tojásait. A fiókák két hét múlva kelnek ki és 18 nap után hagyják el a fészket.

Ez a madár télen sem vonul el. Ekkor a földön keresi táplálékát, ami gyümölcsökből, rovarokból áll. Ezért télen gyakran a madáretetők körül tanyázik.

Minden jó szándékú embert arra kérek, hogy télire állítson fel madáretetőt, és tegyen ki bele egy kis magot vagy akasszon ki egy cinkehálót, mert segítség nélkül ezek a madarak sokszor elpusztulnak és akkor nem halljuk majd tavasszal kedves éneküket!

Somogyvári Márk

Kép forrása: Wikipédia

Vissza a madarakhoz! vagy Vissza az élővilág menüpontba!