Örvös galamb

Columba palumbus

A legnagyobb testű vadgalambfajunk a nevét a repülés közben is nyakán jól látható világos folt, az “örv” után kapta. Az örvös galamb a galambfélék (Columbidae) családjába tartozik. A galamb szó az ó-szláv golub, holubból ered.

Európában, Ázsiában, valamint Észak-Afrikában honos. Megművelt földeken, de városokban, emberi településeken is megtalálható. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő, még Budapesten is megtalálható, például nálunk a Wekerletelepen.

Testhossza 40–42 centiméter, szárnyfesztávolsága 75 centiméter és a testtömege 280–600 gramm közötti. A legnagyobb európai galambféle. A felnőtt madaraknak jellegzetes fehér folt van a nyakukon, a fiataloknál ez még hiányzik. Mindkét ivar egyforma, nyakuk és farkuk szürke, mellük vörhenyes-szürke. Hátuk és szárnyuk szürkésbarna. A felrepülő madaraknál feltűnő a szárnyon lévő fehér folt.

A költési időn kívül nagy csapatokban él. Az örvös galamb fő tápláléka a földről szedett magokból áll. Hasznossága a gyommagvak, valamint a mezőgazdaságra káros rovarok, csigák fogyasztásából áll. Összeszedi a betakarított kalászosok elhullajtott szemeit, rájár az érő napraforgóra és a földi gilisztát is kedveli. Erdőben a fák magvait eszi, még a fenyőfélék tobozaiból is képes a magvakat kicsipegetni. Megfelelő körülmények között állandó, de rövidtávra vonul.

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A hím tavasszal hangos szárnycsattogtatásokkal, látványos felszállásokkal hívja fel magára a tojó figyelmét. Monogám faj, a hím rendkívül ragaszkodik a tojóhoz. Erdőkben, ártereken fákra vagy bokrokra készíti fészkét, de városok parkjainak magasabb fáin, sőt épületek eldugott zugába is fészket rak. A fészek kis gallyakból, vékony gyökerekből, és vékony fűszálakból vagy szárakból készül. Fészekalja két, tiszta fehér tojásból áll, melyeken 15–17 napig költ. Az első táplálék, amit a fiókák kapnak kikelésükkor, az a begytej, amit a szülők termelnek. A fiatal madarak 28–30 nap után repülnek ki. Egy évben többször is fészkelhet.

Az örvös galamb vadászatának régebben nagy hagyománya volt, ma ennek kevesen hódolnak. Eleink az örvösgalamb több elkészítési módját is ismerték, erre még egy Erdélyben nyomtatott, 1680-beli “szakácskönyv” is utal, amely Apaffy Mihály erdélyi fejedelem feleségének, Bornemisza Annának a tulajdona volt.

Forrás:

Wikipédia

Vadászlap

Vissza a madarakhoz! vagy Vissza az élővilág menüpontba!

Vélemény, hozzászólás?