Mezei veréb

Passer montanus

mezei_vereb

Az állandó házi verébbel ellentétben a mezei veréb Nyugat-Európa egyes részein nagyobb távolságokra is elkóborol. Egész Európában gyakori. Élete kevésbé kötődik az emberi településekhez. Nagyvárosokban ritkán látható – bár nálunk itt Wekelén gyakoribb mint máshol – sokkal félénkebb madár, mint a házi veréb.

Mintegy 14 cm nagyságú, kisebb és karcsúbb, mint a házi veréb. A kifejlett madarak háta sötétbarna, fekete csíkokkal; farkcsíkjuk világosbarna. A fejtető és a tarkó élénk csokoládébarna; az arca fehér része a nyakuk hátulján csaknem összeér, ezáltal majdnem teljesen fehér gallért alkot. Az arcuk közepén félhold alakú, fekete jegy látható. Torokfoltja fekete; hasa tisztább, fehérebb, mint a házi verébé. Szárnyán vékony, fehér kettősszalag van. A hím és a tojó nagyon hasonló. A fiatal madarak fejteteje fakóbb, szárnycsíkjuk homokszínű, torokfoltjuk, valamint arcjegyük sötétszürke.

A mezei veréb főként a nyílt parkok és területek, gyümölcsösök, gazdasági udvarok, sövények, sziklaszirtek és a romok lakója, de a ritkás facsoportokat sem utasítja vissza. Tápláléka főként a magvak és a rovarok. Fiókáit kizárólag rovarokkal eteti. Nyár végén és ősszel nagy csapatokban táplálkozik a tarlókon. Változatos csiripelése magasabb hangú, mint a házi verébé. Gyakran nagy csapatokat alkot, társas madár. Általában kisebb telepekben él.

Fészkét; faodvakba, falakra, szalmakazlakban, szirtekre, esetleg sziklákon, sűrűbb kúszónövények rejtekében rakja. Szalmából, fűből, növényi szárakból építi. Otthonát pihetollakkal béleli. A mezei verebek létszáma az elmúlt években igen nagy ingadozásokat mutat: egyes években óriási tömegekbe jelennek meg, majd számuk hirtelen lecsökkenhet – napjainkban szerencsére emelkedés tapasztalható. Költését mi is segíthetjük, mesterséges fészekodú kirakásával.

Zugor Márton

Kép forrása: Wikipédia

Vissza a madarakhoz! vagy Vissza az élővilág menüpontba!

Vélemény, hozzászólás?