(Sitta europaea)
A madárvilág “akrobatája”. Ez a legjobb jelző a csuszkára, erre az apró, kedves és szépen színezett madárkára. Neve nagyon találóan tükrözi leg-főbb jellegzetességét, ugyanis a csuszka valóban boszorkányos ügyesség-gel mozog még a legmeredekebb törzsű fákon is. Persze nem csúszkálásról van szó hanem rendkívül finom lépegetésekről, amik távolról nézve valóban csúszásnak tűnnek. Azt a tulajdonságát, hogy akár fejjel lefelé is tud kúszni a fák törzsén, elsősorban hosszú karmainak köszönheti.
Mindössze 14 cm hosszú és 22-27 cm a szárnyfesztávolsága. Csinos kis madár, háta kékesszürke, hasi ol-dala narancssárga, torka fehér. Ezeken felül van egy fekete szemsávja, aminek köszönhetően a hasonló méretű madarakkal nem lehet összetéveszteni.
Táplálékát fán lakó rovarok alkotják. A csuszka táplálékszerzése egyedülálló: egy fa törzsének a tetejéről a legaljáig fejjel lefelé kúszik és közben az összes útjába kerülő rovart elkapja. A csuszka tehát rendkívül hasznos madár is, hiszen rengeteg kártékony ízeltlábútól szabadítja meg a fákat.
Jellegzetes odúfészkelő énekesmadár, de, költése – érdekes módon – nagyban függ a harkályoktól, mert önmaga képtelen üreget vésni. Odújának nyílását sárral akkorára (kb. 35 mm-re) szűkíti, hogy még önmaga be tudjon férni, de a harkályok számára az már szűk legyen. Ez a fortély azért hasznos a csúszkák számára, mert a harkályok időnként visszatérnek régi, elhagyott odúikhoz, ellenőrizni azokat, s ha abban más madarat találnak, egy-szerűen kirámolják a fészket a tojásokkal és a fiókákkal együtt. A leszűkített odúba viszont a harkály nem fér be, így a csuszkák fészke biztonságban van. A belül bélelt odúban a tojó 6-8 tojást rak, amikből 14-15 nap múlva kelnek ki a fiókák és 22-25 nap múlva el is hagyják a fészket. Főleg lombos és elegyes erdőkben él de fenyvesekben, parkokban, sőt kertekben is gyakori.
6 comments on “Csuszka”
Tegnap láttam két fán csúszkáló madarat. Én láttam már csúszkát és az annyira jellegzetes színű, hogy a tegnapiak szerintem nem azok voltak. Sokkal szürkés-barnásabbnak tűntek. Mi van még olyan madár, ami a fák törzsén halad ilyen ügyesen? Ezek fejjel lefelé nem balettoztak, csak fejjel előre és néha összekaptak, hogy melyik fatörzs kié…
Ha nem csuszka, akkor lehetett esetleg valamelyik fakúsz faj, ők barnásabbak (beleolvadnaka fakéregbe) és csak felfelé tud mászni. A fakúsz igen apró, kisebb mint egy veréb és hosszú, vékony, enyhén hajlott csőre van. A rövidkarmú fakúsz (Certhia brachydactyla)előfordul a külvárosi parkokban, de Wekerlén eddig nem találkoztam vele.
Na akkor jelentem fakúszaink is vannak. 🙂 Majd felveszem a madárlistára.
Tegnap láttam két fán csúszkáló madarat. Én láttam már csúszkát és az annyira jellegzetes színű, hogy a tegnapiak szerintem nem azok voltak. Sokkal szürkés-barnásabbnak tűntek. Mi van még olyan madár, ami a fák törzsén halad ilyen ügyesen? Ezek fejjel lefelé nem balettoztak, csak fejjel előre és néha összekaptak, hogy melyik fatörzs kié…
Ha nem csuszka, akkor lehetett esetleg valamelyik fakúsz faj, ők barnásabbak (beleolvadnaka fakéregbe) és csak felfelé tud mászni. A fakúsz igen apró, kisebb mint egy veréb és hosszú, vékony, enyhén hajlott csőre van. A rövidkarmú fakúsz (Certhia brachydactyla)előfordul a külvárosi parkokban, de Wekerlén eddig nem találkoztam vele.
Na akkor jelentem fakúszaink is vannak. 🙂 Majd felveszem a madárlistára.