Balkáni gerle

Streptopelia decaocto

A Balkáni gerle, mint neve is mutatja, Balkánról, pontosabban a Balkáni-félszigetről származik. Régebben ritka madárnak számított Európa-szerte, ám a harmincas években hihetetlen gyorsasággal kezdte kiterjeszteni élőhelyét Észak-nyugati irányba. Magyarországon csak 1932-ben észlelték először.

A városi galambnál valamivel kisebb, kb. 27 cm. Tollazata egyszínű barnásszürke, a nyaka hátulján fekete félgallért visel. Hangja jellegzetes: “Hu-huu-hu…” Utánzása elég egyszerű, ám hogy ezt jól meg tudjuk csinálni, az akár hónapokat is igényelhet (nekem is majdnem másfél hónap kellett hozzá).

Tápláléka magvak, gabonafélék, de a gyümölcsöket sem veti meg. Élőhelye me-zőgazdasági területek, falvak, városok, kertek, na és persze a parkok.

Tűlevelű-, vagy gyümölcsfákon, gyakran borostyán takarásában fészkel. Fészkét a földtől 1,5-15 méter magasságba rakja. A többi galambhoz hasonlóan gallyakból hányja össze, és néha vékony gyökerekkel, vagy fűszállal béleli. Általában márciustól októberig költ (bár hazánkban néha télen is). A tojó mintegy két hétig ül a két tojáson. A kikelt fiókák 18-22 napig maradnak a fészekben, majd kirepülés után csakhamar a költőhelytől távol telepednek meg.

Jól tűri az ember közelségét!

Akár csak rokonai, gyakran iszik, ezért a víz vonzó számára. Nekem nagyon tetszik, az egyik kedvenc madaram. Barátomnak pedig egy kézzel nevelt kacagó gerléje van.

Zugor Márton

Vissza a madarakhoz! vagy Vissza az élővilág menüpontba!

Vélemény, hozzászólás?