Vajon hogyan érinti ez a wekerletelepet?

Kezdőlap Fórumok Fórum Helytörténet Vajon hogyan érinti ez a wekerletelepet? Vajon hogyan érinti ez a wekerletelepet?

#8715
Boros János
Felhasználó

Műemlékek: lovak közé a gyeplőt?
Az írás a Népszabadság 2014. 04. 15. számában jelent meg.
Vári György
Népszabadság
A hazai műemlékvédelem jogi szabályozása évtizedek óta fokozottan kiszolgáltatott különböző lobbiérdekeknek: mivel pénz jobbára nem jut rá, ezért a szabályozás lazul fel egyre inkább. Így történt legutóbb is, az előző ciklus végén. Mindez csak azért különösen meglepő, mert az előző – és a következő – kormány, ha szavakról van szó, nagyon fontosnak tartja a nemzeti örökség megóvását.
Egyszerűbb eljárás – súlyos következmények?
Egyszerűbb eljárás – súlyos következmények?
Reviczky Zsolt / Népszabadság
A nemzeti ügyek kormánya március elején módosította saját, 2012 végén, alig több, mint egy éve meghozott örökségvédelmi tárgyú rendelkezéseit. Számos, a műemlékvédelemben dolgozó szakértő szerint még inkább kockára téve műemléki örökségünk megőrzésének lehetőségét.
Már a 2012-es szabályozásban megjelent az „előzetes nyilatkozat” kiadásának lehetősége. Előzetes nyilatkozatot – amely megspórolhatóvá teszi az örökségvédelmi engedélyezési eljárást – a járási kormányhivatal illetékes részlege adhat ki olyan, elvileg engedélyezést igénylő beavatkozásoknál, amelyeket ugyan műemlékeken hajtanak végre, de nem érinti azok műemléki értékét (pl. kéményfelújítás, átalakítás esetén). Így nem volt szükség a nyilvánvalóan problémátlan átalakítások esetén hosszú és drága bürokratikus procedúrára. A talán legsúlyosabb következményekkel járó változásnak azt tartják a szakértők, hogy ezt a lehetőséget az új jogszabály szinte minden engedélyköteles tevékenységre kiterjesztette, vagyis így már egyáltalán nem garantálható, hogy kizárólag műemléki értéket bizonyosan nem veszélyeztető esetekben lehet megúszni az engedélyeztetést, a megalapozott döntést lehetővé tévő dokumentációk és kutatások elkészítését.
Az eddigi kivétel tehát jóformán szabállyá lett, és a járási kormányhivatalok műemléki felügyelői kellő megalapozottság híján lesznek kénytelenek eldönteni, mely esetekben tekintenek el a körültekintő vizsgálódástól és mely esetekben tartják mégis szükségesnek, komoly anyagi terhet róva a tulajdonosokra. Vagyis a döntésekben a változtatás kritikusai szerint nagymértékben megnőhet a szubjektivitás szerepe. Ráadásul az egy személyben döntő, hatóságként eljáró járási köztisztviselő, mint a helyi társadalom része, óhatatlanul kiszolgáltatott a helyi érdekviszonyok hálózatának, gyakran személyes ismerősei közé tartozó magántulajdonosoknak, polgármestereknek, helybeli egyházi embereknek. Ez, és az egyszemélyi döntés lehetősége az új szabályozást „a korrupció melegágyává” teszi a témában járatos forrásunk szerint.
Ugyanő úgy látja, hogy nagyjából a rendszerváltás óta folyamatosan romlik a helyzet, mivel az állam nem kíván érdemben költeni műemlékvédelemre, átlátható, mindenki számára egyenlő esélyeket teremtő támogatási rendszer kialakítására. Ugyanakkor minden felújítás-átalakítás költségét alaposan megnöveli a műemlékvédelmi szempontok figyelembevétele a tulajdonosok számára, ezért mindenki a szabályozás lazítását próbálja elérni, azért lobbizik. Legkivált talán a számos műemlék épület birtokában lévő egyházak vezetői. Lapunk birtokába került például Bábel Balázs kalocsai érsek tavaly szeptemberi memoranduma, amelyben azért támadta a 2012-es jogszabályt, mert rendelkezései egyházát „olyan szinten megbénítják, hogy saját tulajdonát nem használhatja igényei szerint, szabadon”. Úgy tűnik, panaszai nem találtak süket fülekre.
A döntéssel kapcsolatos, a Miniszterelnökséghez és a kulturális államtitkársághoz címzett kérdéseinkre az építésügyben illetékes Belügyminisztérium válaszolt, álláspontjuk szerint a módosítás „nem jelent elvi változást”, szerintük ezt igazolja az is, hogy az előzetes nyilatkozattal kapcsolatban, amíg csak szűkebb körben volt alkalmazható, „egyetlen visszaélésről vagy helytelen, védett műemléki érték sérelmével járó alkalmazásáról sem szerezett a Belügyminisztérium tudomást”.
A hatósági személyek befolyásolhatóságától pedig azért nem kell tartani a BM szerint, mert az ügyintézésben a vonatkozó törvény szerint úgysem „vehet részt az, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése”.