Háromszög

#8543
IE
Felhasználó

Az újrahasznosíthatóságot jelölő háromszög még nem jelenti azt, hogy az adott területen tevékenykedő cég azt újra is hasznosítja, vagyis, hogy bedobható lenne a kukáiba.
Pl. Tatabányán láttam, hogy ott a papír alapú, többrétegű italos dobozokat (tej, gyümölcslé) nem szabad a gyűjtőbe tenni. Sok helyen a kartont sem. Itt Budapesten a polisztirolt (PS) biztosan nem hasznosítják újra, tehát a hungarocell, előre csomagolt húsok, szendvicsek tálcája nem dobható be a műanyagos kukába.
Fontos, hogy a hulladék (viszonylag) tiszta, zsírmentes legyen, másképp nem hasznosítható. Bár tényleg átmegy a szelektív hulladék emberi kezeken, akik csak a megfelelő darabokat hagyják benne, mégsem illő nem odavaló dolgokat beletenni. A szennyezett pedig végül mégiscsak kommunális hulladék lesz, olyan szemét, amit sokkal drágábban gyűjtöttek be. Fejlettebb országokban komoly összeget kell fizetnie annak, aki nem jól válogatja a szemetet, még akkor is, ha abban egyébként minden újrahasznosítható.
Azt gondolom, nem tanulhatja meg mindenki a különböző termékek, csomagolások összetételét, ezért hagyatkozzunk a gyártóra! Csak a csomagoláson feltüntetett jeleket kell, szabad – szerintem – figyelembe venni. Persze azért a papírt egész pontosan felismerjük magunk is, így egy újságon nem keresem a PAP feliratot. Ha egy jel félrevezető, vagy hibás, akkor a hulladékhasznosító majd jelez a gyártónak, aki érdekelt a tőle kikerülő szemét újrahasznosításában, újrahasznosíthatóságában. A gyártó ugyanis termékdíjat fizet aszerint, hogy termékének csomagolása milyen és mennyi hulladékot jelent. A mostani szabályok alapján e díj megfizetése alól akkor mentesül, ha megoldja szemetének begyűjtését, és újrahasznosítását. Ezt általában más, erre szakosodott cégekre bízzák, akiknek hulladékhasznosítási díjat fizetnek, de ez jóval kevesebb, mint a termékdíj. Ez jó rendszer lehet, ha a termékdíj elegendően magas. És pontosan kiszámolt, ellenőrzött. Ez utóbbit azért tettem hozzá, mert az előző munkahelyemen azt tapasztaltam, hogy ezt a bizonyos díjat bevallásos úton számolják ki, …
Pártunk és kormányunk azonban most azt tervezi, mindenképp kell termékdíjat fizetni, ami azt eredményezheti, hogy – érdekeltség híján – megszűnik az újrahasznosítás.
Egyébként én is elöblítek mindent, és szétszedem a könnyen szétszedhető hulladékot alkotórészeire.
A fém gyűjtőbe mehet:
ALU – alumínium – jellemzően italos dobozok, alufólia, kupak;
FE – ferrum, vas – általában konzervdobozok, befőttek kupakjai, de kis háztartási hulladékok is, villa, kanál (vasúti sín nem).
A papírosba:
PAP – papír – szórólapok, újságok, könyvek, hullámpapír, csomagolópapír, a karton is, és a többrétegű papír dobozok is (tej, gyümölcslé – az ezeken lévő alumínium, és/vagy polietilén réteg aprítás után leáztatható, és elválasztható), de a hőpapír nem (bizonyos blokkok, faxpapírok).
Az üveg egyértelműnek tűnhet, de nem dobhatunk bele: izzót, fénycsövet (ezeknek megvan a megfelelő gyűjtőhelye), síküveget (ablaküveg, különösen nem a \”szennyezett\” fajtákat: tükör, drótszövetes), szemüveget, egyéb lencsét, hőálló üvegtálat, orvosságos üveget.
A műanyagok közül várják ezeket:
PE – polietilén, a nagy, és a kis sűrűségű is (HDPE, LDPE),
PET – polietilén-tereftalát (pillepalack),
PVC – polivinil-klorid,
PP – polipropilén.
A már említett PS nem kerülhet bele, és a vegyes, vagy ismeretlen öszzetételűek sem (pl. fogkefe).

Illés Endre