Igen is, nem is.

#8417
Sági Zenina
Adminisztrátor

Egyetértek Nikivel. A fizetéseket és a normatívát is az országgyűlés határozza meg. Sajnos a normatíva alacsony összege miatt mennek 120-150%-on az óvodai csoportok és az iskolás osztályok. Nem a pedagógiailag hatékony létszám, hanem a minél több fejpénz elérése határozza meg az oktatási intézmények felvételi határait, meg persze a létesítmény kapacitás korlátai, bár néha az sem 🙁

Sajnos sok óvoda, bölcsöde bezárt, a szülőnek pedig tennie kell valahová a gyereket. És néha akkor is óvodába járatná a gyereket, ha otthon van a kis tesóval, mert a gyerek igényli a társaságot, az inspirálóbb foglalkozást.

Ami az önkormányzton, mint fenntartón múlik:

– nyit-e új óvodát, bölcsödét (persze költséges, de szükséges, ha nem akarjuk agyonterhelni a pedagógusokat és az amúgy kimaradó gyerekek szüleit elégedett szavazópolgároknak akarjuk látni)
– milyen az intézmény felszereltsége (nekem erről mindig a Bokréta bölcsöde és óvoda udvarának éles kontrasztja jut eszembe, de megemlíthetjük a gyönyörű virágos köztereinket, új játszótereinket, míg egyes óvodába, bölcsibe nem jut normális udvari játék. És nem azt akarom mondani, hogy ne legyen szép köztéri játszótér, csak egyensúly kéne.)
– mennyire figyelnek oda a protekcióra
– mennyire figyelnek oda az igényes pedagógiai munkára (ui. ez nem csak pénz kérdés. Aki óvónőnek megy, hosszú évtizedek óta tudja, hogy nem fog belőle meggazdagodni. Mégis csinálja. Akkor csinálja jól, mert nagy a felelőség. Tudom, miről beszélek, mert anyukám is, nővérem is óvónő. Ha nem megy, tessék máshová menni! És ez nem azt jelenti, hogy ne érdemelnének több pénzt, mert igen. Sőt. De nem kötelező ezt csinálni. És a fenntartó, ha akarja, akkor tudja, hogy hol, milyen pedagógiai munka folyik, és tehet érte, hogy jobb legyen. Ha igazán akar…)

Nyilván a kérdés nagyon összetett, és ennél sokkal több aspektusa van, most nem akarom tovább ragozni.