Fejér Megyei Hírlap

Kezdőlap Fórumok Fórum Általános kérdések Wekerléről Fejér Megyei Hírlap

#6072
Boros János
Felhasználó

Fejér Megyei Hírlap

FELKAPASZKODOTT MINISZTER

Megjelenés dátuma: 2008. szeptember 06. 04:26.00

Idén ünnepeljük Budapest patinás városrésze, a Wekerle-telep építésének 100 éves évfordulóját. Úgy tűnik azonban, a századforduló politikai self-made man-jének népszerűsége szülőhelyén nem érte el az ezerjóét.M

ór egyik legelismertebb helytörténészével, A móri németség története és élete szerzőjével, Schwarz Alajossal ültünk le beszélgetni, a város kétségkívül egyik leghíresebb szülöttjéről Wekerle Sándorról.
– Milyen gyökerei vannak Wekerlének Móron?
– A család eredetileg württembergi, apja jószágkormányzó volt itt Lamberg gróf alkalmazásában. De a hagyományos tévhittel szemben a család nem igazán tősgyökeres móri. Úgy tartják, hogy a sváb családnevek közül a le végződésűek jelentek meg először Móron, ez alapján lehetnének az elsők közt, de valószínűleg a család csak az 1800-as évek elején kerülhetett ide, hiszen korábbról nem találtam sehol a nevüket a kapucinusok által megőrzött iratok között. Egyébként Wekerlékkel Pusztavámon, Fehérváron mind a mai napig lehet találkozni, eléggé szétszóródott a család itt a környéken, de Móron jelenleg nem él Wekerle. Wekerle Sándor szülőháza a mai Erzsébet téri Óvoda épülete volt, ami akkoriban az uraság birtokához tartozott, és több uradalmi ember is lakott ott. Csak elemis koráig élt a községben, a középiskolát már Fehérváron végezte, majd Pestre került a pénzügyminisztériumba, innentől az élete ismert.
– Mennyire voltak büszkék a móriak Wekerlére a korban?
– Abban az időben nem nagyon törődtek a móriak azzal, hogy van egy miniszterelnök, vagy egy pénzügyminiszter, aki innen származott. Inkább csak a szőlőjükkel foglalkoztak. A község elöljárói viszont azért számon tartották ezt, fel is mentek hozzá, ha anyagi problémájuk volt. Kevesen tudják, de a mai Radnóti iskola felépítéséhez is Wekerlétől kértek anyagi támogatást. Az épület az 1890-es évekig huszárlaktanya volt. A huszárokat aztán bevitték fehérvárra, az épületet pedig megkapta a község. Az első tanteremet az egykori patkolókovács műhelyében alakították ki. Később aztán lebontották a laktanyaépületet, és először egy egyemeletes, majd egy kétemeletes iskolát építettek a helyére. De mint mondtam, a móri svábság körében nem volt divat egy jószágkormányzó fiából miniszterségig felkapaszkodott mórit számon tartani. A megélhetés, a szőlő, a mindennapi gondok kitöltötték az életet. Hiába volt Pesten az alsó középosztály körében népszerű, a móri parasztság nem sokat törődhetett a kulturális eseményekkel, közélettel. Egy móri sváb nem ment el március 15-én ünnepelni, vagy október 6-án a móri csatára megemlékezni, mint ahogy nem jártak dalárdába, vagy olvasókörbe sem. A móri sváb dolgozott látástól vakulásig. Wekerle ismertsége, ismeretlensége később sem sokat változott, a szocializmus alatt már úriembernek számított, nem volt proletár, így akkor sem került előtérbe.
– Mi őrzi Móron Wekerle emlékét?
– Van egy Wekerle Egyesület itt – amelynek én is tagja vagyok. Nemrég jártunk Pesten, hogy méltóképpen megkoszorúzzuk Wekerle sírját. Meg kell mondanom, meglepő módon egyszerű sírja van, Móron bármelyik módosabb parasztnak is volt olyan szép sírja, mint szegényWekerlének ott Pesten. A szülői házon van egy emléktábla, és egy utca viseli a nevét. Ha jól tudom, a város most készül emlékművet állítani neki.