A Wekerlei Társaskör Egyesület Alapszabálya

A WEKERLEI TÁRSASKÖR EGYESÜLET

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT

ALAPSZABÁLYA[1]

 

  1. május 12.

 

I.Az Egyesület neve, székhelye, bélyegzője, képviselete

  1. Az Egyesület neve: Wekerlei Társaskör Egyesület (a továbbiakban: Egyesület)

Az Egyesület rövidített neve: WTE

Az Egyesület neve angolul: Wekerle Community Association

Az Egyesület neve németül: Traditionsverein Wekerle e.V.

  1. Az Egyesület székhelye: 1192 Budapest, XIX. Kós Károly tér 10.
  1. Működési területe: Budapest.
  1. Az Egyesület jogi személy.
  1. Az Egyesület bélyegzője: Wekerlei Társaskör Egyesület, 1192 Budapest, Kós Károly tér 10. Adószám: 19010179-2-43
  1. Az Egyesület képviselője: az Egyesület elnöke.

II. Az Egyesület célja, feladatai, jellege

  1. Az Egyesület célja a Főváros XIX. kerület, Kispest wekerlei városrész helytörténeti, településszerkezeti és építészeti, továbbá természeti értékei megóvásának és gyarapításának elősegítése, közösségének fejlesztése, lakói jobb helyi közérzetének, a közügyek iránti nagyobb érdeklődésének, helyi lokálpatriotizmusának erősítése, közreműködés a városrész rendjének, tisztaságának javításában. Célja továbbá a Wekerletelep szépítésében, építésében, környezetrendezési és közlekedési rehabilitációjában való közreműködés, a lakosság bevonása a városrésszel kapcsolatos fejlesztési elképzelések és tervek megvitatásába és megvalósításába. Ennek érdekében egyéni és társadalmi erők összefogásával közösségi létesítmények létrehozása és működtetése, továbbá a társadalmi akciók kezdeményezése, szervezése, a baráti, a jószomszédi kapcsolatok és a társasági élet erősítése, a hagyományok irodalmi, művészeti és sport emlékek felkutatása, gondozása, ilyen jellegű és egyéb közösségi programok rendezése.
  2. Az Egyesület céljai megvalósítása érdekében

a) előadásokat, vitafórumokat, találkozókat, tanácskozásokat, helytörténeti gyűjtéseket rendez, vetélkedőket, versenyeket, kirándulásokat szervez, pályázatokat ír ki önállóan vagy más szervvel, tájékoztatókat, helyi kiadványokat, könyveket jelentet meg,

b) saját hatáskörben vagy szervekkel együttműködve a társaság és a wekerlei városrész érdekét szolgáló közösségi létesítményeket hoz létre;

c) gazdasági tevékenységet folytathat;

d) szakosztályokat, klubokat, hobby és öntevékeny művelődési csoportokat, szakemberek felkérésével alkotóközösségeket (a továbbiakban: szakosztály) hozhat létre,

e) szoros kapcsolatot alakít ki a helyi önkormányzattal, annak szerveivel és civil szervezetekkel;

f) hazai és külföldi kertvárosokkal kapcsolatot épít ki, és ápol tapasztalataik átvétele céljából, illetve kulturális és építészeti tanácskozások, kiállítások közös rendezésére.

  1. Az Egyesület besorolási kategóriája: közhasznú szervezet.

Az Egyesület az alábbi közhasznú tevékenységeket látja el:

 

1. A kulturális örökség védelme

a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 5. § (1) bek.

2. A nemzeti emlékhelyek védelme és hozzáférhetővé tétele

a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 61/B. § (3) bek.

3. Az épített környezet alakítása és védelme

az építetett környezet alakításáról és védelméről szóló 1997 .évi LXXVIII. tv 57/A. § (2) bek.

4. A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása

a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv 64. § (1) bek.

5. A közterület tisztántartásával és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok

a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. 21. §

6. Kerületi sport és szabadidősport támogatása, ifjúsági ügyek

 

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 23. § (5) bek. 17. pontja

7. A fogyasztók érdekeinek/ jogainak érvényesítése, fogyasztói problémák feltárása, fogyasztói jogok érvényesülésének értékelése; fogyasztók képviselete; eljárás, vizsgálat, intézkedés kezdeményezése a fogyasztói jogok/érdekek védelmében; tájékoztatás, tanácsadó irodák, információs rendszer; a tudatos fogyasztói magatartás elősegítése, a fogyasztók tájékozottságának javítása, közvélemény tájékoztatása

a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. tv. 45 .§ (1) bek. a)-k) pontok

Felnőttképzési tevékenység: meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés; a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás

a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. tv. 3. § (2) bek. a)-b) pontok

 

8. A lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, a település önfenntartó képességének erősítése

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 6. § a)-b) pontok

9. A közbiztonság javítására irányuló tevékenységek

a Rendőrségről szóló 1994.évi XXXIV. tv. 2. § (2) bek. c) pontja

 

  1. Az Egyesület fő tevékenységi köre

94.99           Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

 

4.1. Az Egyesület egyéb tevékenységi köre

58.11           Könyvkiadás

58.14           Folyóirat, időszaki kiadvány

58.19           Egyéb kiadói tevékenység

59.13           Film-, video-, televízió- műsorterjesztés

59.14           Filmvetítés

59.20           Hangfelvétel készítése

68.20           Saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadása

74.11           Építészmérnöki tevékenység

73.20           Piac-, közvélemény-kutatás

74.20          Fényképészet

74.61           Könyv kiskereskedelme

74.63           Zene-, videofelvétel kiskereskedelme

90.03           Alkotóművészet

9311            Sportlétesítmény működtetése

93.2             Egyéb szórakoztatás, szabadidő tevékenység

 

  1. Az Egyesület jogállása, jellege

Az Egyesület jogi személy.

Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól anyagi támogatást nem fogad el, országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagi körön kívüliek is részesülhetnek.

III. Az Egyesület tagjai és jogállásuk

 1.Az egyesületi tagság keletkezése

Az Egyesület tagja lehet:

a) minden magyar és nem magyar állampolgár, aki belépési nyilatkozatával az alapszabályban foglaltakat elfogadja

b) jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: szervezetek),

c) pártoló tagjai lehetnek azok a természetes személyek és szervezetek, akik/amelyek az Egyesület működését támogatni kívánják,

d) tiszteletbeli tag lehet az a személy, aki a közéleti, művészeti, tudományos vagy egyéb területen a wekerlei városrész érdekében jelentős tevékenységet végzett, továbbá, aki irodalmi, művészeti, építészeti vagy egyéb alkotásokkal gyarapítja a városrészt. A tiszteletbeli tagságra bármely tag tehet ajánlást és felvételéről a rendes közgyűlés dönt.

 

  1. Az Alapszabály III.1. a) és b) pontja szerinti tagok felvételéről az elnökség dönt. A tagfelvételről a jelentkezéstől számított 60 napon belül kell dönteni. Amennyiben a tagfelvétel elutasításáról a jelentkezéstől számított 60 napon belül az érintett nem kap értesítést, a jelentkező felvettnek minősül.
  1. Az egyesületi tagság megszűnése

Az egyesületi tagság megszűnik:

a) a tag halálával,

b) a tag kilépésével,

c) a tag kizárásával,

d) felmondással,

e) a szervezet megszűnésével.

 

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát, célkitűzésit vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

 

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

 

A tag egyesületből történő kilépésével tagsági jogviszonya az írásbeli nyilatkozat elnökséghez történő megérkezésének napján szűnik meg. A tagsági jogviszony megszűnésének időpontja a kilépő nyilatkozat kézhezvételének napja.

 

Ha a tag az éves tagdíjat a tárgyévet követő második év első negyedév végéig írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti meg, az elnökség dönt a tagsági viszony egyesület általi felmondásáról és törli a tagot a tagnyilvántartásból. Az elnökség a későbbiekben, kérés alapján, eseti határozattal visszaállíthatja a tagsági viszonyt.

 

A tagság megszűnésével a befizetett tagdíj és egyéb támogatás nem fizethető vissza.

Ha a tagság megszűnése kizárással történik, a tag a kizárás ellen 15 napon belül panasszal fordulhat a közgyűléshez.

4. A tagok jogai

Az Egyesület tagjai

a) részt vesznek az Egyesület munkájában, és hozzájárulnak az Egyesület feladatainak teljesítéséhez,

b) részt vehetnek az Egyesület közgyűlésein, felszólalhatnak és szavazhatnak,

c) az Egyesület tisztségeire megválaszthatóak,

d) az Egyesületre tartozó bármely kérdést vagy javaslatot az elnökség és a közgyűlés elé terjeszthetik,

e) a tiszteletbeli és pártoló tag az Egyesület tisztségeire nem válaszható, egyébiránt jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagok jogaival és kötelezettségeivel, az Egyesület közgyűlésén tanácskozási joggal vehet részt;

f) a szervezetek képviseletében résztvevők egy-egy szavazati joggal rendelkeznek,

g) az Egyesület alapító tagja cím használatára jogosult az, aki az 1986-ban megtartott alakuló közgyűlésen, vagy ezt követően 1986. december 31-ig léptek be az Egyesületbe.

5. A tagok kötelezettségei

A tagok kötelesek:

a) az alapszabályban foglaltakat megtartani,

b) az Egyesület szervei által hozott határozatokat és döntéseket végrehajtani, illetve a végrehajtásukat elősegíteni.

c) az éves tagdíjat – a tiszteletbeli tag kivételével – a tárgyév december 31-ig megfizetni. A tagdíj összegét a közgyűlés állapítja meg.

IV. Az Egyesület szervei és működési rendje

 Az Egyesület szervei:

a) a közgyűlés,

b) az elnökség, elnök, alelnök

c) a felügyelő bizottság,

d) szakosztály

1. A közgyűlés

1.1. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége, mely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A közgyűlés természetes személyekből, valamint szervezetek tagjaiból áll. A szervezet a jogait képviselője útján gyakorolja a közgyűlésen. A közgyűlés ülései nyilvánosak. A közgyűlés levezető elnöke, szavazatszámlálói és a jegyzőkönyvvezető személyére az elnök tesz javaslatot.

1.2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

 a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) az elnöknek, az elnökség 10 tagjának a felügyelő bizottság elnökének, 2 tagjának megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló, a közhasznúsági melléklet, a felügyelő bizottság jelentésének elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

k) a végelszámoló kijelölése;

l) a tagdíj megállapítása; és

m) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

 1.3. Az Egyesület közgyűlés által választott szervei a közgyűlésnek tartoznak felelősséggel.

 1.4. A közgyűlés évente ülésezik. A közgyűlés igazolt módon történő összehívásáról az elnökség gondoskodik

 1.5. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni

  1. a) ha azt a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével kéri,
  2. b) az elnökség döntése alapján,
  3. c) ha azt a felügyelő bizottság indítványozza, illetve
  4. d) ha azt az illetékes bíróság elrendeli.

 1.6. A határozatképesség és határozathozatal

a) A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok fele, plusz egy fő jelen van.

A határozatképesség hiánya miatt a közgyűlést el kell halasztani.

Az eredeti meghívóban meghirdetett megismételt közgyűlés – előzetes meghirdetés mellett, azonos napirenddel, – akkor is határozatképes, ha a tagok kevesebb, mint 50 %-a van jelen. A megismételt közgyűlés időpontja a közgyűlés időpontjához képest fél órával később van.

 b) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

c) A közgyűlés határozatait a Ptk. 3:19. § (2)-(3) bekezdései figyelembevételével – és az alábbi a d) pontban foglalt kivétellel – egyszerű szótöbbséggel hozza. A közgyűlésen szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Amennyiben a tisztségviselőkre többes jelölés van, akkor titkos, írásbeli szavazásra kerül sor. Ilyenkor a szavazócédulán valamennyi jelölt nevét fel kell tüntetni, és a szavazatok összeszámlálása után a legtöbb szavazatot kapott jelölt, illetve jelöltek tekinthetők megválasztottnak. Titkos szavazás esetén sorshúzás dönt.

d) Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

e) a közgyűlés határozatait – az f) pont kivételével – nyílt szavazással hozza.

f) Az elnököt, az elnökséget és a felügyelő bizottság elnökét, két tagját és póttagját titkos szavazással kell megválasztani.

1.7. A közgyűlés összehívása akkor szabályszerű, ha a meghívót és a közgyűlés napirendjét a közgyűlés időpontja előtt legalább 15 nappal valamennyi tagnak megküldték. A megküldéssel egy tekintet alá esik a szabályszerű meghívónak a helyi médiában, illetve a saját honlapon történő közzététele. A meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, valamint az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

2. Az elnökség

2.1. Az elnökség 11 tagú, a közgyűlés által háromévente választott 10 főből és az elnökből áll. Az elnökség a közgyűlések között az Egyesület ügyvezető szerve, amely – a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek kivételével – az Egyesületet érintő kérdésekben dönt.

 2.2. Az elnökség feladata:

 a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

n) összeállítja az Egyesület éves programját,

o) dönt pályázatokon való részvételről.

 2.3. Az elnökség szükség szerint, de legalább havonta ülésezik. Rendkívüli ülést tart, ha az elnökség egyharmada ezt kéri, vagy ha azt a felügyelő bizottság kezdeményezi. Az elnökség ülései nyilvánosak, azon a felügyelő bizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek.

 2.4. Az elnökség üléseit a napirendi pontok megjelölésével az elnök hívja össze igazolt módon, és azon ellátja a levezető elnöki feladatokat.

 2.5. Az elnökség akkor határozatképes, ha legalább az elnökség hét tagja jelen van.

 2.6. Az elnökség a határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Nem vehet részt a szavazásban az az elnökségi tag, aki az adott kérdésben, illetve a szakosztály létrehozásában továbbá annak működtetésében érdekelt, illetve érintett.

 2.7. Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az ülést követő nyolc napon belül írásba kell foglalni.

2.8. Az elnökség ülés tartása nélkül is határozathat. Az ülés megtartása nélküli határozathozatalt az elnök a határozat tervezetének a tagok részére történő elektronikus megküldésével kezdeményezi. A tagnak a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőn belül kell, hogy szavazatát megküldje az elnök részére. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a jelen alapszabálynak a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, az elnökség ülését az elnöknek össze kell hívnia. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

2.9. Az Elnökség közgyűlés által 2015. május 7-ével 3 évre választott tagjai:

Somlói Judit elnök, 1192 Budapest, Gomb u. 10.

Dr. Dudás Katalin 1192 Budapest, Vajk u.5.

Hidvégi Tamás 1191 Budapest, Kisfaludy u. 28.

Kertész Krisztián 1192 Budapest, Géza u. 15.

Kokavecz Katalin 1192 Budapest, Bercsényi u. 42.

Papp Zsuzsanna 1194 Budapest, Kassa u. 28.

Romhányiné Kovács Mária 1192 Budapest, Baross 48.

Somogyvári Rudolf 1192 Budapest, Hungária út 81/4.

Szebenyi Marianna 1192 Budapest, Vajk u. 8.

Tracey, Wheatley 1192 Budapest, Esze Tamás u. 32.

Váradi Balázs 1192 Budapest, Vajk u. 8.

3.Az elnök, az alelnök

3.1. Az elnök:

a) képviseli az Egyesületet,

b) összehívja és vezeti az elnökség üléseit,

c) tájékoztatja az elnökséget, az előző ülése óta történt egyesületi eseményekről és az intézett ügyekről, beszámol a döntések végrehajtásáról,

d) gondoskodik a határozatok tárának vezetéséről, a határozatok közzétételéről,

e) tájékoztatást ad a közhasznú szervezet működéséről, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, beszámolóiról. A beszámolókat a helyi újságban (Wekerle/ Kispest) és/ vagy az Egyesület meglévő honlapján közzéteszi,

f) gondoskodik az egyesület törvényes működéséről.

 3.2. Az alelnök

Az alelnököt az elnökség a tagjai közül választja. Az alelnök segíti az elnök munkáját, és az elnököt – szükség szerint – a távollétében helyettesíti.

 A felügyelő bizottság

4.1. A felügyelő bizottság, a közgyűlés által három évre választott elnökből és két tagból áll.

A felügyelő bizottság elnöke és két tagja, az Egyesületben más tisztséget nem viselhet.

 4.2. A felügyelő bizottság feladata:

a) az Egyesület szabályszerű működésének, pénzügyeinek, ügyvitelének az ellenőrzése, vizsgálhatja továbbá az Egyesület működésének célszerűségét, hatékonyságát és eredményességét,

b) köteles évenként az Egyesület pénzügyeit, pénzkezelését teljes körűen ellenőrizni, megállapításairól az elnökséget tájékoztatni, a közgyűlésnek a jelentését írásban megtenni.

4.3. A felügyelő bizottság az Egyesület működését érintően célvizsgálatot folytathat, és ehhez indokoltan a közgyűlés vagy rendkívüli közgyűlés jóváhagyásával szakértő igénybe vételét indítványozhatja.

4.4. A felügyelő bizottság véleményezi az elnökség beszámolóját és a közhasznúsági mellékletet.

 4.5. Tanácskozási joggal részt vehet az elnökség ülésein.

 4.6. A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha mind a három tagja együttesen jelen van, határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

 4.7. A felügyelő bizottság üléseit szükség szerint tartja, de azt évenként legalább egyszer össze kell hívni.

 4.8. A felügyelő bizottság köteles az elnökséget tájékoztatni és a közgyűlés összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

 4.9. A közgyűlést a felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – az elnöknek össze kell hívnia. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.

4.10. A felügyelő bizottság hatáskörére egyebekben a Civiltv. 40-41.§-ában írottak az irányadók.

 4.11. A felügyelő bizottság működésének egyéb szabályait és az éves munkatervét maga határozza meg.

4.12. A felügyelő bizottság közgyűlés által 2015. május 7-ével 3 évre választott tagjai:

Nagy Tamás elnök, 1192 Budapest, Kós Károly tér 13.

Dr. Balogh Pál 1192 Budapest, Baross u. 80/1.

Németh Ildikó 1192 Budapest, Thököly u. 5.

 5.A szakosztály

5.1. A tagok az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében szakosztályokat hozhatnak létre.

5.2. A szakosztály megalakítását az elnökség hagyja jóvá. Amennyiben a szakosztály működése az alapszabályba ütközik az elnökség dönt a szakosztály megszüntetéséről.

 5.3. A szakosztály nem jogi személy. Vezetője anyagi kötelezettségvállalást nem tehet.

5.4. A szakosztály – az alapszabály keretei között – saját ügyrendje szerint működik. Évente legalább egyszer tevékenységéről köteles az elnökségnek beszámolni.

5.5. A szakosztály ülése a szakosztály tevékenységét érintő bármely kérdésben határozhat.

 

V. Az Egyesület vagyona

Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjat kötelesek az Egyesületnek megfizetni, az Egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.

 VI.Az Egyesület gazdálkodása

  1. Az Egyesület bevételi forrásai:

a) a tagdíj,

b) rendezvények bevételei,

c) különböző személyek és szervek támogatásai és adományai,

d) az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme,

e) a Civiltv.-ben meghatározott bevételek

  1. Az Egyesület a pénzgazdálkodását a közgyűlés által megállapított éves költségvetésnek megfelelően végzi. Az Egyesület bevételeiből tartja fenn magát.
  1. A bankszámla feletti rendelkezési jog két fő együttes aláírásával érvényes. Aláírási jog az elnököt és az elnökség által kijelölt elnökségi tagot illeti meg.
  1. Az Egyesület köteles évente beszámolót és közhasznúsági mellékletet készíteni, és azt a közgyűlés elé elfogadásra beterjeszteni.
  1. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet a közgyűlés hagyja jóvá.
  1. Az Egyesület éves közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
  1. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat. Befektetési tevékenységet a közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat.
  1. Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt a fentieknek megfelelően a meghatározott cél szerinti tevékenységre fordítja.Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban; e támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra hozza. Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóit cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
  1. Az egyesület a közhasznú tevékenységét segítő vállalkozási tevékenységet végezhet.

 VII. Nyilvánosság

 

  1. A testületi szervek döntéseit az elnökség nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát, (nyílt szavazás esetén) személyét.

 

  1. Az Egyesület döntéseinek az érintettekkel való közléséről az Elnök gondoskodik írásban, igazolható módon.

 

  1.  A közgyűlés és az elnökség határozatait a határozathozataltól számított nyolc napon belül a tagság tudomására kell hozni. A tudomásra hozatal céljából a WTE székhelyén jól látható módon elhelyezett hirdető táblára a határozatot 30 napra ki kell függeszteni. A kifüggesztés és levétel időpontját a határozatra fel kell jegyezni.

 

  1. Az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet a szervezet székhelyén, előre egyeztetett időpontban.

 

  1. Az Egyesület működésének és szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban és a székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán tájékoztatja a nyilvánosságot.

 

VIII. Összeférhetetlenségi szabályok

 

  1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

  1. A testületi szervek (közgyűlés, elnökség) határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül;

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

  1. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a) az elnök és az elnökség tagja;

b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) az Egyesület célszerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást –, illetve;

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

 

  1. Az Egyesület megszűntét követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget

– annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

 

  1. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

  1. Az Egyesület megszűnése

 

Az Egyesület megszűnésére a Ptk. 3:83-3:85. §-ai az irányadóak.

 

  1. Jogorvoslatok

 

Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag- a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.

A határozat bíróság előtt történő megtámadása a határozat végrehajtására nézve nem rendelkezik halasztó hatállyal. A bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti

  

  1. Záró rendelkezés

 

A nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 2011. évi CLXXV. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek a jogi személyről és az egyesületről szóló rendelkezései az irányadók.

 

Az Alapszabályt az Egyesület közgyűlése 2015. május 7-én, 2016. január 13-án, majd május 12-én a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseinek való megfelelés érdekében módosította és az alapszabályt a fenti egységes szerkezetbe foglaltan fogadta el.

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011.évi CLXXXI. törvény 38. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően igazoljuk, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítőokirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.

 Budapest, 2016. május 12.

Somlói Judit

elnök

  

[1] A WTE 10/2016.(05.12.) sz. közgyűlési határozattal egyhangúlag, ellenszavazat nélkül egységes szerkezetben elfogadta az alapszabályt, melynek II.4.1. pontja, valamint a III.3. pontja módosult a Fővárosi Törvényszék 11 Pk.60.657/1989/26. számú végzésének való megfelelés érdekében.

Vélemény, hozzászólás?