(Corvus corone cornix)

A dolmányos, más néven szürke varjú hazánk egyik legnagyobb énekesmadara. A varjakra azt mondani, hogy énekes madarak, sokak szerint butaság. Ám mégis: a varjak, szarkák, szajkók és hollók mind-mind nemcsak a varjúfélék, de az énekesmadarak közé is tartoznak.

Annak ellenére, hogy énekesmadár, a dolmányos varjú méretei igen nagyok: testhossza eléri a 40-50 cm-t, szárnyfesztávolsága pedig meghaladhatja az 1 m-t is. Ezek alapján a dolmányos varjú az egyik legnagyobb hazai énekesmadár, méreteit csak a még nálánál is nagyobb holló múlja felül. Külsőre a dolmányos varjú szinte összetéveszthetetlen más madárral, ha látjuk szürke dolmányát, ami oly jellemző rá. Ennek alapján könnyedén el lehet különíteni még a rá legjobban hasonlító vetési varjútól is. Szürke dolmányán kívül a madár szinte teljesen mélyfekete, talán csak a csőre világosabb egy leheletnyivel.

A dolmányos varjú tulajdonképpen fajának csak keleti alfaja. A nyugati alfajt kormos varjúnak (Corvus corone corone) nevezik és Nyugat-Európában él. A kormos változat egyöntetűen fekete és Magyarországon nagyon ritkán, csak a nyugati részeken fordul elő.
Ezzel szemben a dolmányos alfaj nálunk mindenütt gyakori. A dolmányos varjú elsősorban a ritkásabb erdőket kedveli, de szívesen megtelepszik az emberek közelében. Szívesen keresi fel a hulladéktelepeket is. A varjúfélék életerős, alkalmazkodó madarak, kitűnően beleillenek az ember által formált környezetbe.

A párok szoros párkapcsolatban élnek és soha nem hagyják el egymást, sőt életük kockáztatásával védik párjukat még a nagy ragadozókkal szemben is. A költési idő márciustól júniusig tart. Egy fészekalj 4-5 tojásból áll, a fiókák 18-21 nap alatt kelnek ki és 30-35 napig maradnak a fészekben. Érdekes, hogy a csupaszon kikelt fiókáknak életük első hat napjában gyakorlatilag nincs állandó testmelegük. Testük hőmérséklete változó, mint hüllőőseiké. Ilyenkor elviselik az erős lehűlést is.

A dolmányos varjú igazi mindenevő, mindent megeszik a pocoktól a rovarokon, férgeken keresztül a magvakig, sőt a hulladékot sem veti meg. Kifosztja a madárfészket, csipegeti a bogyókat, megeszik mindent, ami ehető és amit az évszak kínál.
Wekerlén mindenütt előfordul és költ is. Én például nap mint nap nézegetek a kertemből egy fészket, ami egy magas platánfán van a Corvin körúton. A dolmányos varjú szerencsére még nem veszélyeztetett faj. Remélem egyre gyakrabban lehet majd látni Wekerlén.

Vissza a madarakhoz! vagy Vissza az élővilág menüpontba!