A Wekerlei Társaskör vezetősége a szeptember 6-i elnökségi ülésén határozatban fogadta el, hogy nem támogatja azt az elképzelést, hogy a Galváni körút projekt megvalósítása során a Wekerletelep mellett lévő „kiserdőben” nagy forgalmú közutat vezessenek át, mert jelentősen rontja a két telepen élő lakosság életminőségét, hosszútávon kockáztatja a jövő generációjának egészségét is. Nem tartjuk jó megoldásnak Budapest közlekedési problémájának megoldására a tervezett nyomvonalat. Nem elfogadható számunkra a városi zöld területek további csökkentésével járó beruházás, véleményünk szerint nem nyújt megfelelő megoldást a Határ út mentén élők számára sem. Fontos szempontnak véljük, hogy egy ilyen mértékű a város szerkezetébe való beavatkozást csak a fenntarthatóság jegyében szabad tenni, felelősségünk szem előtt tartani a jövő generációinak életét befolyásoló tényezőket, ezzel a tervvel az autóközlekedés mintája erősödik és elveszik egy innovatív, fenntartható megoldás lehetősége.

A WTE elnöksége

A Galvani híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat komolyan érinti Kispestet és Ferencvárost is: a kettő között húzódó Kiserdőn haladna át. A fórumra meghívtuk a döntéshozókat és a tervezőket, hogy közvetlenül az érintett lakosságnak válaszoljanak a felmerülő kérdésekre és meghallgassák ötleteiket, észrevételeiket. 

FACEBOOK

A fórum időpontja: 2017. szeptember 8. 18 óra

Helyszíne: KMO- Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház, 1191 Budapest Teleki u. 50.

A meghívottak:
dr. Seszták Miklós – nemzeti fejlesztési miniszter
Dr. Fürjes Balázs – egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos
Tarlós István – főpolgármester, Budapest
dr. Szeneczey Balázs – városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes
Kéki Róbert – proejektvezető, NIF Zrt
Tóth Kinga – Uniterv
Veresné Szombathy Hortenzia – Unitef 83 Zrt.
Klopfer András – Utiber Kft.
Fejes Zoltán – Speciálterv Kft.

A wekerletelepi Árnyas óvoda mindhárom tagóvodáján több hete nyílászáró csere zajlik. Az eredeti, csak az óvodákra jellemző osztású kapcsolt gerébtokos ablakokat aránytalan szerkezetű, osztás nélküliekre cserélték.

Az eredeti ablakok

Az óvodaépületek a Speciális Szabályozási Terv 2. sz. melléklete alapján „K” jelű védettségűek, azaz „különösen értékes, kiemelten kezelendő” épületek!

Az ügy kapcsán a WTE  Építészklubja levelet írt  Gajda Péter polgármester úrnak. A  levél IDE KATTINTVA olvasható.

Az új ablakok.
Az új ablakok.

Budapest, 2015. október 22. – A Greenpeace a budapesti Illatos úthoz közeli épületekben található háziporból vett mintákat. [1] A vizsgálat 11 mintában háromféle szennyezőt is kimutatott, melyek közül kettő szinte biztos, hogy a volt Budapesti Vegyiművek területéről juthatott ki. Akut, egészségre közvetlenül káros mennyiségben nem találtunk szennyezést, ám a kimutatott veszélyes anyagok megjelenése a környezetben aggodalomra ad okot. A további szennyezés megelőzése érdekében halaszthatatlan a kockázatok részletes felmérése és a terület teljes kármentesítése.

greenpeace_sajtokozlemeny

Kül- és beltéri pormintákat vizsgált a Greenpeace a Budapesti Vegyiművek volt Illatos úti telepének környékén – magánlakásokból és egy cég telephelyéről –, hogy feltérképezze, kijuthattak-e az ott tárolt vegyi anyagok, illetve a terület szennyezett talajában [2] lévő vegyületek az üzem környezetébe. A mintákat a Bálint Analitika akkreditált laboratórium vizsgálta be. Bár a volt BVM területén található több ezer tonnányi veszélyes hulladékot június elején elkezdték elszállítani, a hordók egy része még a helyszínen van.

A 11 mintából 10 esetben kimutatható volt a DDT vagy bomlástermékei. Ezek közül:

  • 2 mintában kiugró mennyiségben (a XIX. és a XX. kerület BVM felé eső részén),
  • 3 mintában szignifikáns mennyiségben (IX. kerület, József Attila lakótelep és Gubacsi út),
  • 5 mintában pedig csekély mennyiségben voltak jelen.

A DDT és bomlástermékei származhattak a volt BVM telephelyéről, hiszen ott korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy ez az anyagcsoport a határérték több mint 500-szorosában van jelen a talajban. A DDT-t még az 1968-as betiltása után is széles körben használta a mezőgazdaság, ezért kiskerti használata is előfordulhatott, ez azonban a lakótelepeken és lakásokban nem volt jellemző. A Levegő Munkacsoport 2012-es vizsgálatai azt mutatták, hogy az átlagos budapesti épületek belterének kis hányadában (9 mintából 2 esetben) van csak jelen a DDT vagy bomlástermékei.

Van azonban két szennyező, amelyeket ugyan kis mennyiségben találtunk, de szinte biztos, hogy a BVM területéről jutottak ki. Ezeknek ugyanis nincs hétköznapi használatuk, a BVM területén azonban nagy mennyiségben tárolták őket. Ezek a DNBS (4-klór-3,5-dinitro-benzoesav), illetve a trifluorometil-benzaminok (más néven amino-benzotrifluoridok). Ezen veszélyes anyagok irritatívak, lenyelve mérgezőek.

DNBS-t három pormintában mutattak ki: az Illatos úton, a XX. kerületi Nádor utca padlásterében, és a IX. kerületi Napfény utca egy erkélyén.

Szintén három mintában volt kimutatható a 3A-BTF és a 4A-BTF (más néven 3-amino-benzotrifluoridés 4-amino-benzotrifluorid, avagy 3-(trifluorometil)-benzamin és 4-(trifluorometil)-benzamin). A három minta közül kettőt a BVM egykori területéről vettünk – olyan cégek épületének párkányán kiülepedett porból, amelyek ma is ott működnek. A harmadik minta egy sok éve porosodó padlástérből származott, a XX. kerület BVM felé eső részén. Ennek az anyagcsoportnak szinte biztosan a BVM a forrása, hiszen ott nagyobb mennyiségben tárolták őket – ahogy ez az idén áprilisi bejáráson a hordókban is látható volt –, a környéken más felhasználása azonban nem ismert.

További vizsgálatokra van szükség a szennyezettség okának, és a Budapesti Vegyiművek által okozott szennyezés kiterjedésének megállapítására. A Greenpeace ezért azt kéri a kormánytól, hogy:

  1. Haladéktalanul vizsgálja ki, hogy az Illatos út mérgei veszélyeztetik-e a környéken élő lakosokat – és ha igen, hogyan.
  2. Tegyen meg mindent azért, hogy az egykori BVM területén mielőbb megkezdődjön a teljes kármentesítés. Fontos, hogy a hatóságok garantálják: ne történjen az elszállítás során kiporzás, mert a felszedett hordók alatt és környékén maradt vegyi anyagokat szabadon kiviheti a szél.
  3. Követeljen meg valós pénzügyi garanciát a veszélyes anyagokkal, technológiákkal dolgozó cégektől. Ez szavatolná „a szennyező fizet” elvének gyakorlati érvényesítését, és a károkért felelős vállalkozások pénzügyi helytállását a környezetben általuk okozott károkért. Egy ilyen jogszabály biztosítaná, hogy a jövőben ne menjen el sok tízmilliárd forintnyi közpénz olyan kármentesítésekre, amikor az állam áll helyt a valódi felelősök helyett. [3]

Fontos megjegyezni, hogy mintavételünk nem reprezentatív. A mérések célja pusztán annak vizsgálata volt, hogy egyáltalán kikerülhetett-e a Budapesti Vegyiművek területéről a szennyezés, és elérhette-e a lakott területeket. A méréseink eredménye ezt valószínűsíti. [4]

Fotók a mintavételről és a mai sajtótájékoztatóról:
https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157660161856751

Link a mintavételt mutató Google-térképhez:
https://www.google.com/maps/d/edit?mid=zynA_5IMl8-I.k3JxYXaSAx28&usp=sharing

A mérési eredmények:

Korábbi anyagaink a témában:

Jegyzetek:

[1] Térképek:

https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/22365553085/in/album-72157660161856751/

https://www.google.com/maps/d/edit?mid=zynA_5IMl8-I.k3JxYXaSAx28&usp=sharing

A mintákat az Illatos úti telep által érintett három kerületben vettük, összesen 11 helyszínről. Ezek közül hat mintát a IX. kerületben vettünk (Gubacsi út és József Attila lakótelep BVM felé eső része: Távíró utca, Epreserdő utca, Napfény utca, valamint két Illatos úti helyszín); két mintát a XIX. kerületi Wekerle-telepen (Álmos utca, illetve Hungária út); három mintát pedig a XX. kerület telephelyhez közeli pontjain (Kun utca, Nádor utca, Köteles utca).

A mintákat emeleti erkélyekről, sufnikból, padlásterekből, ezeken belül légkondicionálók és bútorok tetejéről, illetve bútorok alól, ablakpárkányokról, ablakközökből, kerítések és tárolók tetejéről vettük. 5 mintát beltérből, 5 mintát kültérből, egy mintát pedig vegyesen (ablak külső és belső része) vettünk. A minták zöme frissebb por volt, míg néhány esetben több év alatt összegyűlt porból vettünk mintát.

A mintákat a Bálint Analitika akkreditált laboratórium vizsgálta be.

[2] A Pest megyei Kormányhivatal által korábban közzétett mérésekből mára egyértelmű, hogy az egykori Budapesti Vegyiművek területén és környékén jelentősen szennyezett a talaj és a talajvíz. AFerencvárosi Önkormányzat méréseiből  pedig látszott, hogy a BVM-ből származó szennyezés olykor jelentős a telephely környékén is, például az Illatos-árokban és a környék talajvizében. Arról azonban, hogy lakott területere is kijuthatott-e szennyezés, a hatóságok hónapok óta nem tudtak információt szolgáltatni.

[3] A Greenpeace és az EMLA korábbi sajtóközleménye:http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/5-evvel-a-kolontari-vorosiszap-katasztrofa-utan-mi-kell-a-jovbeni-balesetek-elkerulesehez/

[4] Erre bizonyíték a Levegő Munkacsoport (LMCS) 2012-es vizsgálata is, amely átlagos budapesti épületek háziporának alapján mérte fel, hogy a DDT és bomlástermékei mennyire vannak jelen a főváros levegőjében. A vizsgálat kilenc mintából kettőben (azaz csak a minták kis hányadában) talált DDT-t vagy bomlástermékeit. A laborvizsgálatot az LMCS megrendelésére szintén a Bálint Analitika végezte:

https://www.levego.hu/hirek/2012/10/mergeket-tartalmazott-a-hazipor

A DDT-ről és bomlástermékeiről:

A Budapesti Vegyiművek 1968-ig gyártotta a DDT-t. Bár az ismert rovarirtó szert ekkor betiltották, a megmaradt készleteket még évekig használták országszerte. A DDT és bomlástermékei a korábbi használat miatt nagyon sok hazai talajban máig jelen vannak, sőt az anyatejben is kimutathatóak országszerte. A mára világszerte betiltott rovarirtó szer ugyanis felhalmozódik az emberi szervezetben, és kockázatot jelenthet a születendő gyermekre (rendszeres koraszülések, alacsony születési súly, fejlődési rendellenességek), beavatkozik a hormonrendszerbe, károsítja a szaporodási képességeket. A DDT és a mellrák kapcsolatára is több tanulmány mutat rá. Az illetékes amerikai szövetségi egészségügyi hivatal friss kutatása szerint azon nőknek, akik magzati korukban DDT-szennyezésnek vannak kitéve, közel négyszer nagyobb eséllyel lesz mellrákjuk.

A DDD és a DDE egyaránt a DDT bomlástermékei, és ezek is hasonló egészségügyi kockázattal járnak, mint maga a DDT: mindkettőt önállóan lehetséges rákkeltőként tartják számon. A DDD-t önállóan is használták rovarirtóként, ám mára szintén betiltották.

A további anyagokról, melyeket igen kis mennyiségben találtunk:

  • DNBS: a trifluralingyártás mellékterméke. 2010-ben a Környezetvédelmi Felügyelőség 382 tonnát talált belőle a helyszínen. A DNBS pora és gőze veszélyt jelent a levegőre és az emberi egészségre. Robbanásveszélyes, irritatív: szembe kerülve súlyos károsodást okoz, belélegezve káros.
  • 3A-BTF: bőrön át és lenyelve is mérgező. Irritálja a szemet, károsítja a légzőszerveket és a bőrt. Az anyagnak való hosszú távú kitettség narkózist okoz.
  • 4A-BTF: lenyelve mérgező, bőrön át felszívódik. Irritálja a szemet, a bőrt, a nyálkahártyákat, a légutakat. Mind a folyadék, mind a gőze gyúlékony.

Forrás: www.greenpeace.org

Wekerlén tudják, hogy 2015. december 31-ig meg kell teremteni a Telepen a vízfogyasztás mérésének lehetőségét minden ingatlan tekintetében. Sajnos ez a kérdés sok problémát vet fel a megvalósítás tekintetében, mivel a Vízművek nem kíván forrást biztosítani a feladatok műszaki szempontból történő legjobb kivitelezéséhez, sőt gyakorlatilag a legolcsóbb megoldásokat keresi, illetve igyekszik minél inkább a fogyasztókra hárítani a probléma rendezésének költségeit. Biztos vagyok benne, hogy sokan járnak hasonló cipőben mint mi.

A mi konkrét esetünkben arról van szó, hogy a Kende köz 4. szám alatti Társasház egyik és másik fele külön vízbekötéssel rendelkezik: egyrészt a Zoltán utcáról, másrészt a Dobó Katica utcáról kapjuk a vizet lassan 50-100 éves ólomvezetéken keresztül. Részünkről elfogadható megoldást az jelentene, amennyiben új vízvezeték kiépítésére kerülne sor a Kende közben külön mérési lehetőség kialakításával. 

Ennek több oka is van:

-nem lehetséges olyan vízakna kialakítása, amely a jelenlegi szabályoknak megfelelően nem 4, hanem 8 lakás vízmérését teszi lehetővé (egy szomszédos telken), figyelembe véve a locsolás mérésére szolgáló órák kialakítását is;

-nem várható el egyik szomszédunktól sem, hogy szolgalmi jog kerüljön bejegyzésre az ő telkükre, vagy hogy a vízvezeték újrafektetésével járó helyzetet tűrjék.

Ezügyben már megkerestük a Vízműveket, akitől az elvi engedélyt sikerült is megszereznünk, a kivitelezés költségeit, ami 2,5-3 millió forint a tervezést is figyelembe véve azonban nem kívánják magukra vállalni. (Függetlenül attól, hogy egyébként mindannyian évek óta fizetjük az átalány díj részeként a hálózatfejlesztési hozzájárulást.)

Biztosak vagyunk benne, hogy az ügyünk nem egyedi, sokkal inkább arról van szó, hogy sokan a határidő ellenére még a mai napig nem kezdték el a helyzet rendezését, vagy ha el is kezdték nem jutottak előre, mint ahogy mi is nagyon nehezen tudunk haladni a kérdéssel.

Somogyi Lászlónéval, valamint a Városgazdálkodási és Városüzemeltetési Iroda részéről Patek Gáborral egyeztetve szeretnénk valamit tenni az ügy megnyugtató lezárása érdekében:

-egyrészt tervezzük Társasházként a Vízművek vezetésének, valamint a Fővárosi Önkormányzatnak, mint tulajdonosnak a megkeresését felvetve a problémát;

-ezen túlmenően össze szeretnénk gyűjteni legalább 50 érdekelt felet, tekintettel arra, hogy ebben az esetben más eljárási szabályok vonatkoznának az ügy kezelésére a közigazgatási eljárásrendet figyelembe véve.

A Kende közben jelenleg 3 ház, 12 háztartás érintett az ügyben. Az Önkormányzattal egyeztetve szeretnénk egy olyan levelet/észrevételt megfogalmazni, amelyet ez a legalább 50 érdekelt fél alá tudna írni.

További 38 háztartás csatlakozását keressük!

Célunk az, hogy a kérdést minden fél (lakók, Önkormányzat, Vízművek, stb.) egyetértésével, megfelelően, megnyugtatóan le lehessen zárni.

Kapcsolat:

Kolozár Zoltán

1192-Budapest

Kende köz 4.

06-30-200-0086

MOST VAN FOLYAMATBAN

A  KERÜLETI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

43/2000.(XI.24.) önkormányzati rendelet jogharmonizációja.

EZ ÉRINTI ÖNT IS- MONDJA EL VÉLEMÉNYÉT!

 

A Wekerlei Társaskör Egyesület, mint a KVSZ 43/2000.(XI.24.) Önkormányzati rendelet jogharmonizációjával összefüggő módosításának folyamatába bevont, a partnerségi egyeztetésben résztvevő civil szervezet várja a lakosság véleményét, elsősorban a Wekerlét érintő tervezett változásokban.

A véleményeket a e-mail címünkön (postalada@wekerletelep.hu),  illetve személyesen az irodánkban és a Wekerlei Napok rendezvény alatt a WTE sátorban lehet hozzánk eljuttatni.  Bár a véleményezési határidő szeptember 2., az ügy jelentőségére való tekintettel a WTE minden későbbi  érdemi javaslatot eljuttat a Főépítészi iroda részére, amelyet szeptember 20-ig megkap.

 

 

Gajda Péter polgármester tájékoztató levelét az alábbi linken olvashatják az Illatos úti helyzetről. 

A Wekerlei Társaskör Egyesület lehetőségei szerint természetesen mindent megtesz az együttműködés és a probléma mielőbbi megoldása érdekében. Fontos számunkra, hogy az Önkormányzat kiáll az egészséges környezethez való jogaink mellett. A civil szervezetek kapcsolatban állnak már egymással, és az aláírás gyűjtések már folynak. Számítunk az önkormányzat együttműködésére, ezért a lakosság minél szélesebb körben való tájékoztatásáért javasoljuk, hogy a kerületi pártok és környezetvédelmi szakemberek bevonásával legyen közmeghallgatás az ügyben.

(Fotó: Juhász András Forrás: jozsefattilalakotelep.hu)

Az új mérőórák felszerelése és beüzemelése kapcsán került elő az ólomcsövek okozta esetleges ivóvízszennyeződés kérdése. A Wekerlei Társaskör Egyesület úgy tudja, hogy a napokban egyes szakaszokon magas ólomtartalmat mértek a pangó vízben. Javasoljuk, hogy – aki aggódik emiatt és megteheti – vegye igénybe a Fővárosi Vízművek ivóvíz bevizsgálási szolgáltatását, amely a beküldött vízmintából megállapítja az ólomtartalmat. Ennek költsége mintánként 2500 forint.
Információink szerint a Vízművek hivatalos nyilvántartása szerint már nincs a kezelésükben ólom vezetékből készült bekötőszakasz, de előfordulhat, hogy egy-egy vezeték nincs nyilvántartva. Az viszont szinte biztos, hogy az udvarokban lehetnek ólom vezetékek.

Ahol idős ólomcsöveken érkezik a víz – legyen az csak egy rövid szakasz akár -, ott a pangó vízben szinte törvényszerűen az egészségügyi határérték fölé dúsul az ólom. Pangó víznek számít az, ami legalább 4-6 órája áll a csövekben. Reggel tehát mindenképpen folyassuk ki a csapot – pl. mosogassunk el – mielőtt innánk a csapvízből. Amikor pedig jól kifolyattuk a vizet (sokan zuhanyoztak, elmosogattunk, főztünk), akkor tegyünk félre palackban vagy kancsóban pár litert ivás céljából. Az így tárolt víz kb. 3 napig fogyasztható!

Pár napon belül további, részletes információkkal szolgálunk a wekerlei vezetékes víz minőségének vizsgálatáról és az ezzel kapcsolatos tudnivalókról.

Az ivóvíz ólomtartalmával kapcsolatos tudnivalókról addig is mellékelünk egy tájékoztatót  az Országos Környezetegészségügyi Intézettől.

water-tap

A Budapesti Vegyiművek Budapest IX. kerület, Illatos úti a környezetre és a környéken lakók egészségére ártalmas, és gyúlékony veszélyes hulladék gondatlan tárolása ellen. A felszámolás alatt levő Budapesti Vegyiművek Zrt. Fa. a Budapest IX. Illatos úti telephelyén a napokban a média friss híradásaiból is ismert, gyúlékony, a környezetre és a környéken lakók biztonságára és az egészségére ártalmas veszélyes anyagokat tárol gondatlanul. 

Ezen petícióval hívjuk fel valamennyi illetékes, elsősorban a Kormány figyelmét, hogy az itt tárolt veszélyes hulladékok tárolását haladéktalanul szüntesse meg, a környezet megtisztításáról azonnali hatállyal gondoskodjon a környéken lakók biztonsága és egészsége érdekében! Kérjük az önkormányzatot is, hogy ebben az ügyben támogassa a kerület lakóit.

Írja alá Ön is az online petíciót, kattintson erre a linkre!

(Fotó: Juhász András Forrás: jozsefattilalakotelep.hu)