Nagy örömünkre, az utóbbi időben több helyi képviselő kiállt a Kiserdőben tervezet út ellen, és a Határ úti lakóknak számára is megnyugtató megoldás érdekében fellépést ígér. Információink szerint, társadalmi egyeztetés is lesz, de részleteket nem kaptunk. 
 
Emiatt a WTE úgy döntött, hogy Polgármester úrhoz és a közösséghez fordul. Az alábbi levelet küldtünk a Polgármester úrnak okt. 18-án.
Szándékunk, minél hamarabb az igazságot tudni, hogy a további egyeztetésekre időben fel tudjunk készülni.
Fellélegezni lehet, de a Kiserdő ügy még napirenden van. 

 

Tisztelt Polgármester Úr!

Mint Ön előtt is ismert, a Wekerlei Társaskör Egyesület, mint aktív civilszervezet mindig kiemelt figyelmet fordít a helyi lakosság hatékony érdekképviseletére, életminőségének megőrzésére.

Ezért kísértük nyomon és szeretnénk a jövőben is figyelemmel kísérni az új Duna-hídhoz kapcsolódó közlekedési infrastruktúra-fejlesztést, ennek részeként a József Attila lakótelep és a Wekerletelep közötti Kiserdőt érintő nyomvonal tervezését.

Eddigi tudomásunk szerint a NIF Zrt. által 2017. szeptember 8-án közzétett terveket levették a napirendről; és Fürjes Balázs úr, a Kiemelt Budapesti Beruházások kormánybiztosa azt kérte a NIF Zrt. vezérigazgatójától, hogy a nyomvonal tervezésének haladéktalan leállítása mellett, a munkaközi terveket vonják vissza és a kiemelten környezetbarát, a zöldfelületek megóvását szem előtt tartó nyomvonalvizsgálatot folytassanak le.

Örömmel nyugtáztuk, hogy Polgármester úr is – a facebookon – üdvözölte a fejleményeket, ezért joggal feltételezzük, hogy a beruházás helyzetéről való tájékozódást és tájékoztatást fontosnak tartja a kerületben élők érdekeinek képviseletében.

Ezért azzal a kéréssel fordulunk Önhöz, hogy tájékoztasson bennünket a beruházás jelenlegi állapotáról az alábbiak szerint:

  • Valóban visszavonták a közzétett munkaközi terveket?
  • Rendelkezésünkre tudja-e bocsátani a nyomvonaltervezést megalapozó tanulmányt, valamint

a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Szakmai Tagozatának szakértői véleményét, mely a környezeti terhelést vizsgálta a  kiserdőn keresztül  tervezett út nyomvonala esetén.

  • Hivatalosan tájékoztatták-e a XIX. kerületi önkormányzatot a fejlesztés további lépéseiről?
  • Hogyan kívánja biztosítani az önkormányzat a társadalmi párbeszédet, az érdemi szakmai és lakossági egyeztetést?
  • Milyen szerepet tud vállalni a WTE?

Érdeklődésünket és kérdés napirenden tartását az is indokolja, hogy ugyan a közzétett nyomvonaltervezettel határozottan nem értettünk egyet, de tisztában vagyunk azzal is, hogy ettől még a Határ út környékén élők problémáit, a lakókörnyezet jelenleg is meglévő káros terhelését meg kell oldani!

A WTE tehát nem a kérdés elodázásában, az előkészületben lévő elképzelések megtorpedózásában érdekelt, hanem a mielőbbi megfelelő megoldás megtalálásában.

Budapest, 2017. október 12.

Szíves tájékoztatást és együttműködését előre is megköszönve, maradok tisztelettel:

Somlói Judit, WTE”

A levél ITT olvasható.

A levélre az alábbi választ kaptuk Polgármester úrtól:

“Tisztelt Somlói Judit!

Természetesen fontosnak tartom a kispestiek tájékoztatását az üggyel kapcsolatban és én sem tartom szerencsésnek, ahogy a felelősök kezelték az ügyet az elmúlt hónapokban, ezért is vettem részt a KMO-ban tartott fórumon is. Már sokkal korábban, sokkal jobban be kellett volna vonni az érintett kerületek vezetését és az ott élőket az egyeztetésekbe és talán akkor elkerülhető lett volna a végül kialakult, mindenki számára  kellemetlen állapot.

Utoljára hivatalos tájékoztatásként Fürjes Balázs kormánybiztos úr Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatójának írott levelét kaptam meg másolatban, amit mellékelve megküldök Önnek. Sajnos, az abban foglaltakon felül egyéb hivatalos tájékoztatást nem kaptam. Én ezt követően, a szakértői véleményt (amit jelen levelemhez is mellékelek) továbbítottam az illetékes döntéshozók felé. Továbbá kifejtettem, hogy a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara Környezetvédelmi Természetvédelmi Vízügyi Szakmai Tagozata szakértőinek véleménye alapján új alternatívát javasolunk a Határ út mentén tervezett nyomvonal megtervezéséhez. Támogatjuk azt a megoldást, mely szerint a IX. kerületi kiserdőt és közvetetten, mégis közvetlenül a Wekerletelepet érintő útvonal a kéreg alatt fusson, akár a jelenlegi nyomvonal alatt. A felszínen meglévő jelenlegi 2×1 sávos út pedig szervizútként működjön a továbbiakban, kizárólag célforgalommal, ezáltal enyhítve a Főváros közlekedési gondjait, megőrizve a kiserdőt és csökkentve a Wekerlén élőkre a jelenleg Határ úton zajló átmenő forgalom jelentette terhelést.

Bízom benne, hogy az illetékesek, levonva a megfelelő tanulságokat, az érintett önkormányzatokkal és a civilekkel időben meg kezdik majd a párbeszédet a tervezés újraindulása után közvetlen, úgy, ahogy arra Kormánybiztos Úr is felkérte a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezetőjét levelében. Természetesen ezeken az egyeztetéseken támogatni fogjuk az összes érintett civilszervezet, így a WTE részvételét is.

Tisztelettel:
Gajda Péter
Kispest polgármestere”

NIF levél

Szakértői vélemény

Fotómelléklet (1)

Erdészeti melléklet (1)

Vezetői összefoglaló

Főváros 2016 évi TÉR-KÖZ pályázatán a wekerlei kispiac megújítása 100 millió forint támogatást nyert. Az elképzelés szerint olyan városrehabilitációs fejlesztésnek kell megvalósulnia, ahol az itt élők igényeit figyelembe véve a közösségi igények és funkciók előtérbe kerülnek. A tervek vázlatait 2016. októberében lakossági fórum keretében a piacon véleményezhették az érdekeltek. Most az ezek alapján készült terveket mutatják be az építészek.

Helyszín: Kispiac, Térkép

Időpont: október 19. csütörtök, 16.00-18.00 óráig.

Ez az utolsó alkalom, hogy beleszólhatunk a beruházás terveibe! Érdektelenség esetén a most elkészült tervek alapján újul meg a piac!

A Wekerlei Társaskör vezetősége a szeptember 6-i elnökségi ülésén határozatban fogadta el, hogy nem támogatja azt az elképzelést, hogy a Galváni körút projekt megvalósítása során a Wekerletelep mellett lévő „kiserdőben” nagy forgalmú közutat vezessenek át, mert jelentősen rontja a két telepen élő lakosság életminőségét, hosszútávon kockáztatja a jövő generációjának egészségét is. Nem tartjuk jó megoldásnak Budapest közlekedési problémájának megoldására a tervezett nyomvonalat. Nem elfogadható számunkra a városi zöld területek további csökkentésével járó beruházás, véleményünk szerint nem nyújt megfelelő megoldást a Határ út mentén élők számára sem. Fontos szempontnak véljük, hogy egy ilyen mértékű a város szerkezetébe való beavatkozást csak a fenntarthatóság jegyében szabad tenni, felelősségünk szem előtt tartani a jövő generációinak életét befolyásoló tényezőket, ezzel a tervvel az autóközlekedés mintája erősödik és elveszik egy innovatív, fenntartható megoldás lehetősége.

A WTE elnöksége

A Galvani híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat komolyan érinti Kispestet és Ferencvárost is: a kettő között húzódó Kiserdőn haladna át. A fórumra meghívtuk a döntéshozókat és a tervezőket, hogy közvetlenül az érintett lakosságnak válaszoljanak a felmerülő kérdésekre és meghallgassák ötleteiket, észrevételeiket. 

FACEBOOK

A fórum időpontja: 2017. szeptember 8. 18 óra

Helyszíne: KMO- Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház, 1191 Budapest Teleki u. 50.

A meghívottak:
dr. Seszták Miklós – nemzeti fejlesztési miniszter
Dr. Fürjes Balázs – egyes kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos
Tarlós István – főpolgármester, Budapest
dr. Szeneczey Balázs – városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes
Kéki Róbert – proejektvezető, NIF Zrt
Tóth Kinga – Uniterv
Veresné Szombathy Hortenzia – Unitef 83 Zrt.
Klopfer András – Utiber Kft.
Fejes Zoltán – Speciálterv Kft.

A wekerletelepi Árnyas óvoda mindhárom tagóvodáján több hete nyílászáró csere zajlik. Az eredeti, csak az óvodákra jellemző osztású kapcsolt gerébtokos ablakokat aránytalan szerkezetű, osztás nélküliekre cserélték.

Az eredeti ablakok

Az óvodaépületek a Speciális Szabályozási Terv 2. sz. melléklete alapján „K” jelű védettségűek, azaz „különösen értékes, kiemelten kezelendő” épületek!

Az ügy kapcsán a WTE  Építészklubja levelet írt  Gajda Péter polgármester úrnak. A  levél IDE KATTINTVA olvasható.

Az új ablakok.
Az új ablakok.

Budapest, 2015. október 22. – A Greenpeace a budapesti Illatos úthoz közeli épületekben található háziporból vett mintákat. [1] A vizsgálat 11 mintában háromféle szennyezőt is kimutatott, melyek közül kettő szinte biztos, hogy a volt Budapesti Vegyiművek területéről juthatott ki. Akut, egészségre közvetlenül káros mennyiségben nem találtunk szennyezést, ám a kimutatott veszélyes anyagok megjelenése a környezetben aggodalomra ad okot. A további szennyezés megelőzése érdekében halaszthatatlan a kockázatok részletes felmérése és a terület teljes kármentesítése.

greenpeace_sajtokozlemeny

Kül- és beltéri pormintákat vizsgált a Greenpeace a Budapesti Vegyiművek volt Illatos úti telepének környékén – magánlakásokból és egy cég telephelyéről –, hogy feltérképezze, kijuthattak-e az ott tárolt vegyi anyagok, illetve a terület szennyezett talajában [2] lévő vegyületek az üzem környezetébe. A mintákat a Bálint Analitika akkreditált laboratórium vizsgálta be. Bár a volt BVM területén található több ezer tonnányi veszélyes hulladékot június elején elkezdték elszállítani, a hordók egy része még a helyszínen van.

A 11 mintából 10 esetben kimutatható volt a DDT vagy bomlástermékei. Ezek közül:

  • 2 mintában kiugró mennyiségben (a XIX. és a XX. kerület BVM felé eső részén),
  • 3 mintában szignifikáns mennyiségben (IX. kerület, József Attila lakótelep és Gubacsi út),
  • 5 mintában pedig csekély mennyiségben voltak jelen.

A DDT és bomlástermékei származhattak a volt BVM telephelyéről, hiszen ott korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy ez az anyagcsoport a határérték több mint 500-szorosában van jelen a talajban. A DDT-t még az 1968-as betiltása után is széles körben használta a mezőgazdaság, ezért kiskerti használata is előfordulhatott, ez azonban a lakótelepeken és lakásokban nem volt jellemző. A Levegő Munkacsoport 2012-es vizsgálatai azt mutatták, hogy az átlagos budapesti épületek belterének kis hányadában (9 mintából 2 esetben) van csak jelen a DDT vagy bomlástermékei.

Van azonban két szennyező, amelyeket ugyan kis mennyiségben találtunk, de szinte biztos, hogy a BVM területéről jutottak ki. Ezeknek ugyanis nincs hétköznapi használatuk, a BVM területén azonban nagy mennyiségben tárolták őket. Ezek a DNBS (4-klór-3,5-dinitro-benzoesav), illetve a trifluorometil-benzaminok (más néven amino-benzotrifluoridok). Ezen veszélyes anyagok irritatívak, lenyelve mérgezőek.

DNBS-t három pormintában mutattak ki: az Illatos úton, a XX. kerületi Nádor utca padlásterében, és a IX. kerületi Napfény utca egy erkélyén.

Szintén három mintában volt kimutatható a 3A-BTF és a 4A-BTF (más néven 3-amino-benzotrifluoridés 4-amino-benzotrifluorid, avagy 3-(trifluorometil)-benzamin és 4-(trifluorometil)-benzamin). A három minta közül kettőt a BVM egykori területéről vettünk – olyan cégek épületének párkányán kiülepedett porból, amelyek ma is ott működnek. A harmadik minta egy sok éve porosodó padlástérből származott, a XX. kerület BVM felé eső részén. Ennek az anyagcsoportnak szinte biztosan a BVM a forrása, hiszen ott nagyobb mennyiségben tárolták őket – ahogy ez az idén áprilisi bejáráson a hordókban is látható volt –, a környéken más felhasználása azonban nem ismert.

További vizsgálatokra van szükség a szennyezettség okának, és a Budapesti Vegyiművek által okozott szennyezés kiterjedésének megállapítására. A Greenpeace ezért azt kéri a kormánytól, hogy:

  1. Haladéktalanul vizsgálja ki, hogy az Illatos út mérgei veszélyeztetik-e a környéken élő lakosokat – és ha igen, hogyan.
  2. Tegyen meg mindent azért, hogy az egykori BVM területén mielőbb megkezdődjön a teljes kármentesítés. Fontos, hogy a hatóságok garantálják: ne történjen az elszállítás során kiporzás, mert a felszedett hordók alatt és környékén maradt vegyi anyagokat szabadon kiviheti a szél.
  3. Követeljen meg valós pénzügyi garanciát a veszélyes anyagokkal, technológiákkal dolgozó cégektől. Ez szavatolná „a szennyező fizet” elvének gyakorlati érvényesítését, és a károkért felelős vállalkozások pénzügyi helytállását a környezetben általuk okozott károkért. Egy ilyen jogszabály biztosítaná, hogy a jövőben ne menjen el sok tízmilliárd forintnyi közpénz olyan kármentesítésekre, amikor az állam áll helyt a valódi felelősök helyett. [3]

Fontos megjegyezni, hogy mintavételünk nem reprezentatív. A mérések célja pusztán annak vizsgálata volt, hogy egyáltalán kikerülhetett-e a Budapesti Vegyiművek területéről a szennyezés, és elérhette-e a lakott területeket. A méréseink eredménye ezt valószínűsíti. [4]

Fotók a mintavételről és a mai sajtótájékoztatóról:
https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/albums/72157660161856751

Link a mintavételt mutató Google-térképhez:
https://www.google.com/maps/d/edit?mid=zynA_5IMl8-I.k3JxYXaSAx28&usp=sharing

A mérési eredmények:

Korábbi anyagaink a témában:

Jegyzetek:

[1] Térképek:

https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/22365553085/in/album-72157660161856751/

https://www.google.com/maps/d/edit?mid=zynA_5IMl8-I.k3JxYXaSAx28&usp=sharing

A mintákat az Illatos úti telep által érintett három kerületben vettük, összesen 11 helyszínről. Ezek közül hat mintát a IX. kerületben vettünk (Gubacsi út és József Attila lakótelep BVM felé eső része: Távíró utca, Epreserdő utca, Napfény utca, valamint két Illatos úti helyszín); két mintát a XIX. kerületi Wekerle-telepen (Álmos utca, illetve Hungária út); három mintát pedig a XX. kerület telephelyhez közeli pontjain (Kun utca, Nádor utca, Köteles utca).

A mintákat emeleti erkélyekről, sufnikból, padlásterekből, ezeken belül légkondicionálók és bútorok tetejéről, illetve bútorok alól, ablakpárkányokról, ablakközökből, kerítések és tárolók tetejéről vettük. 5 mintát beltérből, 5 mintát kültérből, egy mintát pedig vegyesen (ablak külső és belső része) vettünk. A minták zöme frissebb por volt, míg néhány esetben több év alatt összegyűlt porból vettünk mintát.

A mintákat a Bálint Analitika akkreditált laboratórium vizsgálta be.

[2] A Pest megyei Kormányhivatal által korábban közzétett mérésekből mára egyértelmű, hogy az egykori Budapesti Vegyiművek területén és környékén jelentősen szennyezett a talaj és a talajvíz. AFerencvárosi Önkormányzat méréseiből  pedig látszott, hogy a BVM-ből származó szennyezés olykor jelentős a telephely környékén is, például az Illatos-árokban és a környék talajvizében. Arról azonban, hogy lakott területere is kijuthatott-e szennyezés, a hatóságok hónapok óta nem tudtak információt szolgáltatni.

[3] A Greenpeace és az EMLA korábbi sajtóközleménye:http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/5-evvel-a-kolontari-vorosiszap-katasztrofa-utan-mi-kell-a-jovbeni-balesetek-elkerulesehez/

[4] Erre bizonyíték a Levegő Munkacsoport (LMCS) 2012-es vizsgálata is, amely átlagos budapesti épületek háziporának alapján mérte fel, hogy a DDT és bomlástermékei mennyire vannak jelen a főváros levegőjében. A vizsgálat kilenc mintából kettőben (azaz csak a minták kis hányadában) talált DDT-t vagy bomlástermékeit. A laborvizsgálatot az LMCS megrendelésére szintén a Bálint Analitika végezte:

https://www.levego.hu/hirek/2012/10/mergeket-tartalmazott-a-hazipor

A DDT-ről és bomlástermékeiről:

A Budapesti Vegyiművek 1968-ig gyártotta a DDT-t. Bár az ismert rovarirtó szert ekkor betiltották, a megmaradt készleteket még évekig használták országszerte. A DDT és bomlástermékei a korábbi használat miatt nagyon sok hazai talajban máig jelen vannak, sőt az anyatejben is kimutathatóak országszerte. A mára világszerte betiltott rovarirtó szer ugyanis felhalmozódik az emberi szervezetben, és kockázatot jelenthet a születendő gyermekre (rendszeres koraszülések, alacsony születési súly, fejlődési rendellenességek), beavatkozik a hormonrendszerbe, károsítja a szaporodási képességeket. A DDT és a mellrák kapcsolatára is több tanulmány mutat rá. Az illetékes amerikai szövetségi egészségügyi hivatal friss kutatása szerint azon nőknek, akik magzati korukban DDT-szennyezésnek vannak kitéve, közel négyszer nagyobb eséllyel lesz mellrákjuk.

A DDD és a DDE egyaránt a DDT bomlástermékei, és ezek is hasonló egészségügyi kockázattal járnak, mint maga a DDT: mindkettőt önállóan lehetséges rákkeltőként tartják számon. A DDD-t önállóan is használták rovarirtóként, ám mára szintén betiltották.

A további anyagokról, melyeket igen kis mennyiségben találtunk:

  • DNBS: a trifluralingyártás mellékterméke. 2010-ben a Környezetvédelmi Felügyelőség 382 tonnát talált belőle a helyszínen. A DNBS pora és gőze veszélyt jelent a levegőre és az emberi egészségre. Robbanásveszélyes, irritatív: szembe kerülve súlyos károsodást okoz, belélegezve káros.
  • 3A-BTF: bőrön át és lenyelve is mérgező. Irritálja a szemet, károsítja a légzőszerveket és a bőrt. Az anyagnak való hosszú távú kitettség narkózist okoz.
  • 4A-BTF: lenyelve mérgező, bőrön át felszívódik. Irritálja a szemet, a bőrt, a nyálkahártyákat, a légutakat. Mind a folyadék, mind a gőze gyúlékony.

Forrás: www.greenpeace.org

Wekerlén tudják, hogy 2015. december 31-ig meg kell teremteni a Telepen a vízfogyasztás mérésének lehetőségét minden ingatlan tekintetében. Sajnos ez a kérdés sok problémát vet fel a megvalósítás tekintetében, mivel a Vízművek nem kíván forrást biztosítani a feladatok műszaki szempontból történő legjobb kivitelezéséhez, sőt gyakorlatilag a legolcsóbb megoldásokat keresi, illetve igyekszik minél inkább a fogyasztókra hárítani a probléma rendezésének költségeit. Biztos vagyok benne, hogy sokan járnak hasonló cipőben mint mi.

A mi konkrét esetünkben arról van szó, hogy a Kende köz 4. szám alatti Társasház egyik és másik fele külön vízbekötéssel rendelkezik: egyrészt a Zoltán utcáról, másrészt a Dobó Katica utcáról kapjuk a vizet lassan 50-100 éves ólomvezetéken keresztül. Részünkről elfogadható megoldást az jelentene, amennyiben új vízvezeték kiépítésére kerülne sor a Kende közben külön mérési lehetőség kialakításával. 

Ennek több oka is van:

-nem lehetséges olyan vízakna kialakítása, amely a jelenlegi szabályoknak megfelelően nem 4, hanem 8 lakás vízmérését teszi lehetővé (egy szomszédos telken), figyelembe véve a locsolás mérésére szolgáló órák kialakítását is;

-nem várható el egyik szomszédunktól sem, hogy szolgalmi jog kerüljön bejegyzésre az ő telkükre, vagy hogy a vízvezeték újrafektetésével járó helyzetet tűrjék.

Ezügyben már megkerestük a Vízműveket, akitől az elvi engedélyt sikerült is megszereznünk, a kivitelezés költségeit, ami 2,5-3 millió forint a tervezést is figyelembe véve azonban nem kívánják magukra vállalni. (Függetlenül attól, hogy egyébként mindannyian évek óta fizetjük az átalány díj részeként a hálózatfejlesztési hozzájárulást.)

Biztosak vagyunk benne, hogy az ügyünk nem egyedi, sokkal inkább arról van szó, hogy sokan a határidő ellenére még a mai napig nem kezdték el a helyzet rendezését, vagy ha el is kezdték nem jutottak előre, mint ahogy mi is nagyon nehezen tudunk haladni a kérdéssel.

Somogyi Lászlónéval, valamint a Városgazdálkodási és Városüzemeltetési Iroda részéről Patek Gáborral egyeztetve szeretnénk valamit tenni az ügy megnyugtató lezárása érdekében:

-egyrészt tervezzük Társasházként a Vízművek vezetésének, valamint a Fővárosi Önkormányzatnak, mint tulajdonosnak a megkeresését felvetve a problémát;

-ezen túlmenően össze szeretnénk gyűjteni legalább 50 érdekelt felet, tekintettel arra, hogy ebben az esetben más eljárási szabályok vonatkoznának az ügy kezelésére a közigazgatási eljárásrendet figyelembe véve.

A Kende közben jelenleg 3 ház, 12 háztartás érintett az ügyben. Az Önkormányzattal egyeztetve szeretnénk egy olyan levelet/észrevételt megfogalmazni, amelyet ez a legalább 50 érdekelt fél alá tudna írni.

További 38 háztartás csatlakozását keressük!

Célunk az, hogy a kérdést minden fél (lakók, Önkormányzat, Vízművek, stb.) egyetértésével, megfelelően, megnyugtatóan le lehessen zárni.

Kapcsolat:

Kolozár Zoltán

1192-Budapest

Kende köz 4.

06-30-200-0086

MOST VAN FOLYAMATBAN

A  KERÜLETI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

43/2000.(XI.24.) önkormányzati rendelet jogharmonizációja.

EZ ÉRINTI ÖNT IS- MONDJA EL VÉLEMÉNYÉT!

 

A Wekerlei Társaskör Egyesület, mint a KVSZ 43/2000.(XI.24.) Önkormányzati rendelet jogharmonizációjával összefüggő módosításának folyamatába bevont, a partnerségi egyeztetésben résztvevő civil szervezet várja a lakosság véleményét, elsősorban a Wekerlét érintő tervezett változásokban.

A véleményeket a e-mail címünkön (postalada@wekerletelep.hu),  illetve személyesen az irodánkban és a Wekerlei Napok rendezvény alatt a WTE sátorban lehet hozzánk eljuttatni.  Bár a véleményezési határidő szeptember 2., az ügy jelentőségére való tekintettel a WTE minden későbbi  érdemi javaslatot eljuttat a Főépítészi iroda részére, amelyet szeptember 20-ig megkap.

 

 

Gajda Péter polgármester tájékoztató levelét az alábbi linken olvashatják az Illatos úti helyzetről. 

A Wekerlei Társaskör Egyesület lehetőségei szerint természetesen mindent megtesz az együttműködés és a probléma mielőbbi megoldása érdekében. Fontos számunkra, hogy az Önkormányzat kiáll az egészséges környezethez való jogaink mellett. A civil szervezetek kapcsolatban állnak már egymással, és az aláírás gyűjtések már folynak. Számítunk az önkormányzat együttműködésére, ezért a lakosság minél szélesebb körben való tájékoztatásáért javasoljuk, hogy a kerületi pártok és környezetvédelmi szakemberek bevonásával legyen közmeghallgatás az ügyben.

(Fotó: Juhász András Forrás: jozsefattilalakotelep.hu)

Az új mérőórák felszerelése és beüzemelése kapcsán került elő az ólomcsövek okozta esetleges ivóvízszennyeződés kérdése. A Wekerlei Társaskör Egyesület úgy tudja, hogy a napokban egyes szakaszokon magas ólomtartalmat mértek a pangó vízben. Javasoljuk, hogy – aki aggódik emiatt és megteheti – vegye igénybe a Fővárosi Vízművek ivóvíz bevizsgálási szolgáltatását, amely a beküldött vízmintából megállapítja az ólomtartalmat. Ennek költsége mintánként 2500 forint.
Információink szerint a Vízművek hivatalos nyilvántartása szerint már nincs a kezelésükben ólom vezetékből készült bekötőszakasz, de előfordulhat, hogy egy-egy vezeték nincs nyilvántartva. Az viszont szinte biztos, hogy az udvarokban lehetnek ólom vezetékek.

Ahol idős ólomcsöveken érkezik a víz – legyen az csak egy rövid szakasz akár -, ott a pangó vízben szinte törvényszerűen az egészségügyi határérték fölé dúsul az ólom. Pangó víznek számít az, ami legalább 4-6 órája áll a csövekben. Reggel tehát mindenképpen folyassuk ki a csapot – pl. mosogassunk el – mielőtt innánk a csapvízből. Amikor pedig jól kifolyattuk a vizet (sokan zuhanyoztak, elmosogattunk, főztünk), akkor tegyünk félre palackban vagy kancsóban pár litert ivás céljából. Az így tárolt víz kb. 3 napig fogyasztható!

Pár napon belül további, részletes információkkal szolgálunk a wekerlei vezetékes víz minőségének vizsgálatáról és az ezzel kapcsolatos tudnivalókról.

Az ivóvíz ólomtartalmával kapcsolatos tudnivalókról addig is mellékelünk egy tájékoztatót  az Országos Környezetegészségügyi Intézettől.

water-tap