17. WEKERLEI SODRÓFA DÍJ

2018. május 26-án – egy kissé talán túl naposra is sikeredett szombat délután – immár 17. alkalommal kóstolhattunk bele a süteménysütő verseny minden csodájába. A 17-es számomra különös egybeesést is tartogatott, hiszen éppen ennyi évvel ezelőtt döntöttem úgy, hogy itt az ideje odaállnom édesanyám mellé a konyhába. A Sors eme apró „jubileumot” egy érdekes ajándékkal koronázta: korábbi nyertesként felkértek, hogy ezen a megmérettetésen inkább a zsűri csapatát gazdagítsam. Mondanom sem kell, boldogan vállaltam. Ennek az igencsak kedvemre való „munkának” eredményeképpen négy fantasztikus embert ismerhettem meg, s boldogan vettem tudomásul, hogy van bennünk valami közös:

Bognár Annát a Koller bácsi Cukrászdájának sütimesterét, aki hozzám hasonlóan szívesebben harap bele a sós süteményekbe, mint az édesekbe…vajon miért? J

Cseperkáló Józsefet, avagy Panelpéket, aki kézműves pékként a minőségi termékeket részesíti előnyben – mint jómagam – s ezzel azonnal belopta magát a szívembe.

Urmai Ritát, aki a történelem és a zene mellett a rétest is pont úgy szereti, ahogy én…no meg a családom, mert az ő réteseit – melyet a a Székelykapu Napokon kínált – bizony a Szele klán is zsűrizte.

Nem utolsó sorban pedig Lázár Böbét, aki a Wekerlei Társaskör Egyesület képviseletében volt jelen, s aki maga is tanítónő, akárcsak én.

A téma, a kovászos, vagy élesztős kenyerek és péksütemények volt. Egy újabb apró egybeesés, ami mosolyt csalt az arcomra, hiszen egy pékségben nőttem fel, így izgatottan vártam az ismerős illatokat és ízeket. Nem is kellett csalódnom. 16 ínycsiklandozó pályamunka érkezett, melyből nyolcat gyermekek készítettek, aminek kifejezetten örültem. Manapság az olcsó és silány anyagok, a késztermékek világában igazi érték az, ha egy gyermek kedvet érez a konyhában való alkotáshoz, ill. egy szülő fáradságot és időt nem sajnálva bevezeti gyermekét a sütés izgalmas, kihívásokkal teli világába. Hogy mellékesen mennyi mindent fejlesztünk ezzel, már nem is sorolom.

Nagyon kíváncsi voltam, hogy mennyiben fog eltérni a véleményem a többiekétől, ám meglepve tapasztaltam, mennyire egybehangzó volt egy-egy sütemény megítélése. Nagy vitákra, fejtörésre, tanácskozásra számítottam, de úgy látszik, a tények valóban makacs dolgok. Talán egyetlen kivétel volt csak, amiben eltért a véleményünk: a „Juhtúrós pogácsa”, ami személy szerint nekem nagyon ízlett. Rövid gondolkodás után úgy döntöttünk, most a sós és édes kategóriát nem bontjuk szét, hiszen elsősorban a tészták versenyeznek. Természetesen a végső elbírálásban számított még a küllem, az íz, az elkészítés, a sütés és a fantázia is.

Sokszor hallom, milyen nehéz végigkóstolni ennyi finomságot egy ilyen versenyen. Úgy néz ki, én bizony kilógok a sorból, hiszen alig vártam minden falatot, kerestem-kutattam az újat, a finomat, az izgalmasat, a tökéletest…Erről a versenyről sem mentem el úgy, hogy két recept ne lapuljon a zsebemben. Az egyik a „Darázsfészek” – melynek isteni töltelékét a zsűri is elismerte -, a másik pedig a „Sajtos-tejfölös napraforgó”. No, de ez az én személyes véleményem, lássuk, a kollektív zsűri egybehangzó véleményét, a 17. Wekerlei Sodrófadíj nyerteseit:

Felnőtt kategória:

  1. hely: Káposztás batyucska – Király Mónika keze munkája, a tökéletes tészta, mely kóstolás után azonnal a nyertes kategóriában landolt
  1. hely: Sajtos-tejfölös napraforgó – Varga-Magyar Kata alkotása
  1. hely: Aszalt paradicsomos olívás kenyérke – Herczeg Zsuzsanna remekműve

Gyermek kategória:

  1. hely megosztva: Pizzás csiga – Morótz Lilla finomsága
  1. hely megosztva: Mami szünidei kuglófja – Ezt a gyönyörűséget az Árnyas Óvoda Vonás utcai telephelyének Süni csoportja készítette, a tésztája fantasztikus volt
  1. hely: Kenyérlángos – Nagy Olivér Huba munkája

Különdíj: SIMIT – Szokoli Anikó különlegessége, mely a zsűri véleménye alapján mindenképpen figyelmet érdemelt

A közönségdíjat Kinál Zsanna és Kovács Veronika munkája kapta, ami „Egy falat vidámság” névre hallgatott.

Gyönyörű délutánt tudhattunk magunk mögött. Bízom benne, hogy mind a zsűri, mind a kóstoló közönség jól érezte magát, s mindazok, akik a háttérben megbújva rejtegetik tudományukat, vagy csak kacérkodnak a sütés gondolatával, most előlépve kedvet, s bátorságot kapnak ahhoz, hogy ősszel versenyzőként is kipróbálják magukat. Azok pedig, akik már rutinos öreg rókának számítanak, tartsák meg jó szokásukat, jöjjenek, mert a zsűri, a szervezők és a közönség egybehangzó véleménye alapján: ÉRDEMES!

Köszönet jár még a szervezőknek, kiknek áldozatos munkája nélkül ez nem valósulhatott volna meg, s no persze a szponzoroknak, kiknek termékeit és szolgáltatásait rejtik a győztesek ajándékdobozai:

La Lorraine

Diamond Női Mozgásstúdió

fotomarket.hu

WEKI Wekerlei Közösségi Iroda

WKK Wekerlei Kultúrház és Könyvtár

Zolina Közért

Pocsai Porta

Bobojca

Málnacukor

– Wekerlei Társaskör

írta: Szeléné Szabó Szilvia 

Kövessen minket a facebookon is: https://www.facebook.com/wekerleisodrofadij/, itt nézhetők meg a további képek és a receptek is felkerülnek sorban.

Legyen mindig sütnivalónk!

 

Vélemény, hozzászólás?