6+1+1+8-1-1-2-2-2-2-4=2 Na, mi ez? Hatan indultunk vasárnap reggel a WTE elől Kelenföldre. A Lágymányosi hídon és az állomásnál is csatlakozott még egy-egy csapattag. Nyolcan szálltunk vonatra (erről még később), nyolcan vártak minket Velencén. Tizenhatan kerekeztük körbe a tavat, majd apránként fogyott a társaság. Ki igyekezett autóval haza, ki visszatért gárdonyi nyaralójába, ki megnézett egy másik strandot. Végül hatan indultunk az állomásra, négyen a Déli pályaudvarig mentek, s másodmagammal Kelenföldről érkeztem este 7 óra körül vissza a kiindulási pontunkra. Hát ez a megfejtés.

9.05, 9.53, 11.02, 11.38, 12.25, 18.08, 17.37 Újabb számsor. Ezek időpontok. Az első, az indulás, aztán az a vonat, amit szerettünk volna elérni, de ez nem sikerült. Így viszont sikerült finom sütivel és fagyival indítani a napot. Aztán vártuk a következő vonatot. A jelzett érkezés előtt bemondták, hogy a vonat technikai okokból 10 percet késik. Ezt még háromszor megismételték, újabb 10 percekkel megtoldva, így már 40 percnél tartva. Fél 12 körül felmerült bennünk, hogy érdemes-e tovább várnunk, pláne, hogy megtudtuk, hogy a Déliben már zsúfolásig telt a vonatunk, biciklikkel képtelenség lesz felférni. S egyszer csak befutott a „Tekergő” gyorsvonat, kerékpárszállító kocsival. Igaz, hogy Velence-fürdőn nem áll meg, de Velencén igen. Gyors döntés – megyünk. A lent minket várókat telefonon átkerekeztettük Velencére. S végre fél 1-re befutottunk a célba. Nehéz utazás volt.

Ezután azonnal indultunk tovább, immár két keréken, tizenhatan.

Egy darabig a 70-es úton haladtunk, majd nem jó minőségű bicikliúton, ami aztán felújítás miatt egyszer csak lezáratott, így a 7-es útra kényszerültünk egy rövid szakaszon. Egy jó kis emelkedő után egy jó kis cukrászdában süti, fagyi, kávé fogyasztásával szereztünk új energiákat. A következő állomás a Pákozd-Sukorói 1848-49-es emlékhely volt. S innen már egyenesen gurultunk (szó szerint) Velencére, a strandra. Volt lángos, fagyi, sör, limonádé, árnyék, napfény, kinek hideg, kinek kellemes Velencei-tó, választás szerint. Negyed 6-kor indulás az állomásra. S most térek vissza a bekezdés eleji számsor utolsó két eleméhez. A 18.08-as tekergőhöz indultunk, de már fél 7-kor ott voltunk, s pár percen belül jött is egy vonat, kerékpár kocsival. Kicsit zsúfolt volt már, de a fent lévők szíves segítségével a bicajok és mi is gyorsan feljutottunk.

Örültünk, hogy a reggeli várakozásból fél órát visszakaptunk. Este 7-re ismét Wekerlén voltunk, kb. 50 km tekerés után.

Köszönjük Zsámboki Vendel szervezését, de javasoljuk, hogy a MÁV-val való kapcsolatát még kicsit erősítse. A többi nagyon rendben volt.

Papp Zsuzsa

Képek Vámosi Bélától a Picasan itt.

Vélemény, hozzászólás?