Idén másodszor ünnepeltük Wekerlén az esztendő legrövidebb éjjelét. Nem titkoljuk, hogy egy hagyományt szeretnénk teremteni. Akik június 23-án délután-este elmentek a Kós Károly térre különleges élménnyel gazdagodtak: részesei lettek népszokásoknak, zenei élménynek és egy egyedi tűzszobrot is láthattak.

Tarnainé Benkő Orsolya és dr. Engloner Attila kedves házigazdaként ismertették a Szent Iván-napi szokások lényegét, eredetét. Elmondták, hogy mind a pogány, mind a keresztény fényszimbolikának közös ünnepe ez a este, amelyet Európa szerte különböző tűzzel kapcsolatos tevékenységgel ünnepelnek. Megtudtuk, hogy az ünnep fénypontja, a tűzugrás egyben ősi mágia volt. Öt kislány, előadásában meghallgattuk a legismertebb szentiváni magyar népdalt is. Ezt követően egy pogány hangulatú zene, Bartók Béla Allegró Barbarója szólalt meg hangfelvételről a szerző előadásában, amelyet ősi hangszer: két dob követett. A ritmust Kovács Gábor és Szögi Szabolcs diktálták.

Az est csúcspontja a tűz meggyújtása volt. A Wekerle Életfa alkotói újabb produkcióval rukkoltak elő: különleges tűzszobrot alkottak idén is. Fantasztikus látványt nyújtott a tűz hatására életre kelt páva. Az egymást érő, különleges megoldások lenyűgözték a közönséget. Amikor a páva már lángokban állt, a tűz körültáncolásának rítusa következett. Végül felelevenítettünk egy ősi szerelemvarázslást: párok, szerelmesek átugorhatták a tűzet, de persze a gyerekek sem maradhattak ki a mókából. Csodálatos éjjel volt! A képek az előkészületekbe és az eseménybe engednek betekintést.

Romhányi András

Fotó: Romhányi András, Fejes Bence és Toldy Miklós
Film:Romhányi András

Vélemény, hozzászólás?