Ma is remek túra sikeredett. Az időjárás, a korábbi napokhoz és az előrejelzéshez képest is jobb volt. Seres apuka sportos öltözetben, gyalog kísérte három gyermekét az induláshoz. Ő futva indult, mi 11-en bringával, 14,6 fokos “hőségben”. Anyuka a Könyves Kálmán körútnál csatlakozott. 

Így már 13-an ragyogó napsütésben gurultunk át az ideiglenesen akadálypályává alakított Lágymányosi hídon. Ilyen bemelegítés után nem okozott gondot a parti sétányok gyalogosainak kerülgetése. Nyugodt tempóban, kényelmesen Óbuda Fő teréig haladtunk. Ott néhány fotó idejére beálltunk az esernyős asszonyok közé. 

Pár száz méterrel ké sőbb,szabadtéri kondigépekkel lazítottunk. Ez olyan jól sikerült, hogy Viki csak a Filatorigátnál látható street-art tárlat után eszmélt rá, hátizsákja a fedetlen, falatlan “edzőterem”-ben maradt.

 A viszonylag gyors hiánypótlás ellenére, a Seres család itt elköszönt. Eddig is “lassúak” voltunk, és mi még nézelődni akartunk a gázgyári lakótelepen. 

Megérte! A gyönyörű platán sorok és a házak valóban “hazai” (Wekerle) hangulatot idéztek. 

A Római partra érve, szinte az első vendéglátó egységnél letelepedtünk, palacsintázni. Töltekezés közben könnyű volt rábeszélni a maradék csapatot néhány plusz, nem tervezett kilométerre. 

Alig indultunk, amikor a Seres családdal “összefutva”, néhány perces megbeszéléssel nyugtáztuk, Ők is “cél”-ba értek. 

Végig tekertünk a Római parton észak felé, majd a Barát patak fa-pallóján átkelve, Budakalászon az ártéri erdőben mentünk egy kört. 

Hazafelé szembe fordultunk a széllel, de így is 16-17 km-s átlag sebességgel tudtunk haladni, ami normál körülmények között is jónak mondható csapatban. Városban ezzel a tempóval tudtunk együtt maradni.

Egy defekt ugyan hátráltatott minket, viszont gyarapította a sérült belsőn található “bélyeggyűjteményt”. A Ferencvárosi pályaudvarnál ketten elköszöntek. Hatan a Gyáli útról nem szokványosan, hanem József Attila ltp-en keresztül, Távíró köz, Mészáros Lőrinc utca felől közelítettünk a Kós Károly térhez. A túra-kiíráshoz képest, az 5 órai harangszóra érkeztünk. (Nem én lettem az utolsó :))))))

Vámosi Béla

Ui.: Akiknek mára jobb programjuk volt, azokat is várjuk a következő (tavaszi) bringatúrán.

 

2 comments on “Római part – 2012 utolsó bicikli túrája

  • Dudó azt mondja:

    Úgy indultam, Rövid, kis túrácska lesz, ebédre otthon leszek, ezzel szemben sötétedéskor meg is érkeztünk. Nagyon kellemes, tartalmas napot töltöttünk nyeregben, remekül érezetem magam
    Gyuri!

  • Dudó azt mondja:

    Úgy indultam, Rövid, kis túrácska lesz, ebédre otthon leszek, ezzel szemben sötétedéskor meg is érkeztünk. Nagyon kellemes, tartalmas napot töltöttünk nyeregben, remekül érezetem magam
    Gyuri!

Vélemény, hozzászólás?