Idén először került megrendezésre Wekerlén süteménysütő verseny, amelyet a megnyerhető díjról Wekerlei Sodrófa díjnak neveztünk el segítőmmel, Burián Zsuzsával. Személyes álmom valósult meg, és nagyon boldog voltam, hogy már az első alkalommal milyen sokan érdeklődtek iránta. Közel harminc nevezés érkezett, de sajnos az időpont változások miatt ez a szám a tényleges megvalósulásra lecsökkent. Még így is 21 sütemény érkezett a megmérettetésre, és négy versenyző két féle süteménnyel is indult. Külön öröm volt számomra, hogy a versenyen gyerekek, fiatalok és nagymamák is részt vettek. Be kell vallanom, hogy mivel ez volt az első ilyen szervezésem, nagyon izgultam, hogy minden jól sikerüljön. Apróbb bakikat leszámítva mi elégedettek vagyunk. Önök?

Terveink szerint ezzel a megmérettetéssel egy hagyomány veszi kezdetét: tavasszal az édes sütemények versenye, ősszel pedig a Wekerlei Napokon a Borút rendezvényhez kapcsolódóan a sós sütemények versenye fog zajlani. (Már lehet is keresni az izgalmas sós sütemények, hasék, tortácskák, quiche-ek és piték receptjeit!)

A díjazottak kiválasztásban egy öt tagú zsűri volt segítségünkre. Ők a süteményeknek csak a nevét és a rajtszámát ismerhették, ezzel próbáltuk garantálni az elfogulatlanságot. Juhász Magda költőt és meseírót a legfiatalabb korosztály és szüleik számára be se kell mutatni, hiszen rendszeresen személyesen is találkozhatnak vele a Wekerlei Esti Meséken. Aranyosi Péter humoristát szinte mindenki ismeri, és kalandos lakásfelújításuk kapcsán azt is sokan tudják, hogy Wekerlén él. De azt, hogy vendéglátós végzettségével részben szakmabeli, csak kevesen tudják. A TV Paprika Casting című szakácskereső műsorának döntőse, Keresztúri Ferenc nagy lelkesedéssel vállalta a feladatot, és a díjak átadását a nagy színpadon. Végül, de nem utolsó sorban Wekerle népszerű cukrászdája a Koller Cukrászda két fővel is képviselte a cukrász szakmát a zsűriben.

Külön köszönetet mondunk támogatóinknak, akik segítségével értékes ajándékokat tudtunk adni a díjazottaknak. Az Éléskamra Biobolt nagyszerű csomagokat állított össze egészséges alapanyagokból, a Wekerlei Mozgásműhelytől 10 alkalmas bérleteket kaptunk, hogy a kalóriákat le is dolgozhassák a legjobban szereplő nevezők, a Szondi téri Wekerlei Bortár pedig kitűnő, magyar borokat ajánlott fel.

A beérkezett sütemények listája: (a recepteket folyamatosan töltöm fel – képekkel és ahol volt, a zsűri megjegyzésével)

I. helyezett: Öt rétegű süti Anna módra – Bíró Dömök Anna
II. helyezett: Csokoládétorta – Enyedi Zsuzsa
III. helyezett: Zöld “balhé” – Szabó Zsuzsanna Julianna
Közönségdíj: Tejfölös almás pite – Dézsiné Kovács Edit

Meggyes-marcipános kalácska – Botos Rita
Feketeerdő kocka – Botos Rita
Csokis Mákos Kuglóf – Szigel Gáborné
Flamingó szelet – Machil Istvánné
Lajcsi szelet – Machil Istvánné
Hujber féle Csokitorta – Hujber Dorttya
Fordított almás – Finé Székely Éva
Tavaszi őszibarack – Finé Székely Éva
Horthy lepény – Kapus Zoltánné
Domino zserbó – Kapus Zoltánné
Csokis Banános süti – Konecsny Éva
Mákos pufi – Szilágyi Szabina
Linzer csiga – Mihlic Anna
Őszibarack – Balázs Dénesné
Florentin – Pápay Nikolett
Epres joghurt torta – Szombathy Rita
Sajttorta (gyömbéres piskórával és bazsalikomos eperrel)- Hortobágyi Oros

A zsűri keményen megdolgozott a feladattal. Nagyon színvonalas versenyművekkel indultak a nevezők. A mesés ízek mellett gyönyörűen díszített remekek is készültek. Különösen nehéz volt értékelni a különböző típusú süteményeket. A kelt tésztákat a habos tortákkal, vagy szeletekkel összehasonlítani szinte lehetetlen. Talán a kiírás hibája is ez, de első alkalommal nem akartunk korlátokat szabni. Nem titkot árulok el azzal, hogy a legnagyobb vita a 3. hely körül volt, több esélyes is felmerült de végül a Meggyes-marcipános kalácskák csupán egy szavazattal csúsztak le a dobogó harmadik helyéről. Ízlésekről nem lehet vitatkozni. Az eredmény, bár konszenzus eredménye, mégis szubjektív. Reméljük, hogy senki nem volt csalódott, és érzi magában az ambíciót a következő megmérettetésre, aki pedig most nem indult, kedvet kapott. Azt is reméljük, hogy az elkövetkezőkben még további támogatókat is találunk, mert olyan kiváló sütemények érkeztek, hogy több díjat is szívesen osztottunk volna. (Szívesen vesszük a támogatók felajánlásait!!!)

A közönség is lelkesen szavazott, külön köszönet a türelemért – a kóstolás menetén még majd csiszolunk a jövőben. Minden süteményre érkezett szavazat, de a győztes kimagaslóan sok szavazatot kapott. Egyetlen szomorúságom volt csupán, hogy az adománygyűjtő kosárkánkba senki sem dobott pénzt, pedig a sodrófa díjak elkészíttetése (akkor is ha véletlenül helyesírási hibával készült), a szalvéták, papírtálcák mind-mind pénzbe kerülnek. Talán legközelebb méltányolják majd a kérésünket…

Itt szeretném megköszönni a lelkes önkéntesek, Holicsné Gémes Boróka, O. Szabó Rita, Kriszt Rita és Debreceni Zsuzsa (illetve a gyerekekre vigyázó férjek) segítségét, akik a sütemények “felszolgálását” bonyolították, valamint Viló Zsófiának és Kóczán Évának a fantasztikus képeket.

Az építő jellegű hozzászólásokat, kritikát is örömmel vesszük. Célünk, hogy egy jó hangulatú, közösségi eseményt teremtsünk.

FIGYELEM! A képeket éhgyomorra nem ajánlott nézegetni. További megtekintés csak saját felelősségre! 🙂

A második alkalommal megrendezett Wekerlei Sodrófa Díj elnevezésű süteménysütő versenyt 2010. szeptemberében a Wekerlei Napokon sós kategóriában indítottuk. Beszámoló, díjazottak és receptek megtalálhatóak itt. A 2011. tavaszán megrendezett édes sütemények versenyről itt, míg a sós sütemények versenyéről itt olvashatnak receptekkel kiegészített cikket az érdeklődők.

8 comments on “Az első Wekerlei Sodrófa Díjról

  • anitak azt mondja:

    Gratulálok Zen, és nagyon-nagyon örülök, hogy jól sikerült, remélem jövőre már én is segíthetek!

  • Sági Zenina azt mondja:

    Ma kicsit szomorkásan vettem tudomásul, hogy az intrika senkit és semmit sem kímél. Még egy olyan egyszerű kezdeményezést sem, mint amilyen ez a süteménysütő verseny.

    Egy beszélgetés során, úgy, hogy nem tudták, hogy a verseny szervezője vagyok, mondták nekem, hogy “ez is bunda volt, mert a valakinek a valakije nyerte a díjat”. Elképedve hallgattam. Kiderült, hogy az egyik nevezőtől származó “információról” van szó.

    Nagyon sajnálom, hogyha az illető vereségként élte meg azt, hogy nem került be az első három közé, illetve a közönség is mást választott. Mint írtam fent is, minden sütemény kapott szavazatot. Bár a zsűri szakmai tagokból is állt, mégis a döntés szubjektív. Vajon csak akkor nem gondolt volna mutyit a nevező, ha ő nyert volna? És vajon mit érzett volna, ha azután neki mondják, hogy bundával jutott a díjhoz?

    Jelen voltam végig amíg a zsűri meghozta a döntést, garantálom, hogy nem volt ilyesmi. Sajnálom, hogyha megbántódott a nevező, és csak így tud vígasztalódni. Én úgy érzem vesztesek nem voltak, mert a zsűri is és a közönség is maximálisan elégedett volt minden pályművel, de egy versenyben kell lenni első helyezettnek. Ez ilyen műfaj…

  • O. Szabó Rita azt mondja:

    Én is nagyon sajnálom ezt a hozzállást. Segítőként végig jelen voltam, jó hangulatú, családias verseny volt, mi is végigizgultuk, bunda garantáltan nem volt. Kár lenne elvenni a résztvevők (és nem utolsó sorban a szervezők) örömét! Remélem, ezúttal nem keseríti meg a verseny hangulatát ilyen megnyilvánulás! Hajrá, sütögetők!!

  • anitak azt mondja:

    Gratulálok Zen, és nagyon-nagyon örülök, hogy jól sikerült, remélem jövőre már én is segíthetek!

  • Sági Zenina azt mondja:

    Ma kicsit szomorkásan vettem tudomásul, hogy az intrika senkit és semmit sem kímél. Még egy olyan egyszerű kezdeményezést sem, mint amilyen ez a süteménysütő verseny.

    Egy beszélgetés során, úgy, hogy nem tudták, hogy a verseny szervezője vagyok, mondták nekem, hogy “ez is bunda volt, mert a valakinek a valakije nyerte a díjat”. Elképedve hallgattam. Kiderült, hogy az egyik nevezőtől származó “információról” van szó.

    Nagyon sajnálom, hogyha az illető vereségként élte meg azt, hogy nem került be az első három közé, illetve a közönség is mást választott. Mint írtam fent is, minden sütemény kapott szavazatot. Bár a zsűri szakmai tagokból is állt, mégis a döntés szubjektív. Vajon csak akkor nem gondolt volna mutyit a nevező, ha ő nyert volna? És vajon mit érzett volna, ha azután neki mondják, hogy bundával jutott a díjhoz?

    Jelen voltam végig amíg a zsűri meghozta a döntést, garantálom, hogy nem volt ilyesmi. Sajnálom, hogyha megbántódott a nevező, és csak így tud vígasztalódni. Én úgy érzem vesztesek nem voltak, mert a zsűri is és a közönség is maximálisan elégedett volt minden pályművel, de egy versenyben kell lenni első helyezettnek. Ez ilyen műfaj…

  • O. Szabó Rita azt mondja:

    Én is nagyon sajnálom ezt a hozzállást. Segítőként végig jelen voltam, jó hangulatú, családias verseny volt, mi is végigizgultuk, bunda garantáltan nem volt. Kár lenne elvenni a résztvevők (és nem utolsó sorban a szervezők) örömét! Remélem, ezúttal nem keseríti meg a verseny hangulatát ilyen megnyilvánulás! Hajrá, sütögetők!!

Vélemény, hozzászólás?