Esik. Május 15-én, szombaton megnyílt a 6. Székelykapu Napok. De aztán a két szombati és zártterű rendezvénnyel be is zárt egy időre, hisz, mint köztudomású, a szervezők a rossz időjárásra való tekintettel elhalasztották a programokat.

Esik. Szombat. Néhány perccel 17 óra után Hogy mi is a legjobb dolog a Wekerlén? Talán erre a költő kérdésnek is felvetődő gondolatra adtak feleletet néhányan rögzített válaszaikkal. Az ő fotóikból nyílt kiállítás a WTE egész mély Pincegalériájában. Van itt Illúzió, nem messze tőle Idill, Utcakép, miközben az Életfa büszkén tör felfelé és az Esti fények is bevilágítanak. Persze ez csak a töredék, hisz a 65 felvételből végül a legjobb 31 kép kerül fel a falra, és tekinthető meg a Társaskörben egy hónapon keresztül. Nagy Tamás, az WTE Elnökének köszöntőjében azt is elárulta, hogy a felhívásukra beérkezett felvételeket egy háromtagú zsűri bírálta el, és az általuk külön-külön – egymástól függetlenül – legjobbnak értékelt alkotások képezik a kiállítás anyagát.

Aztán az ünnepélyes megnyítón Alexa Fanni egy osztálytársa Wekerléről költött rigmusát mondta el, míg Csabai Bence népdalokat énekelt. Utánuk Halmos Kata szavakkal hívta elő, számára mit is jelent ez a kérdés: Mi a legjobb dolog a Wekerlén? Egy, a WTE centenáriumi, és hasonló címmel elindított projektjére megfogalmazott írását olvasta fel. Utána pedig elmondta: 2 évvel ezelőtt még nem a telepen lakott kis családjával, férjével és akkor született kislányával. Ma már itt él, Wekerlén, és második gyermeküket várják. Gratulálunk!

Végül Romhányi András, a Székelykapu Napok főszervezője fejti meg a képeken látható legjobb dolgokat. Néhányukban felfedezi azt az épített és élhető örökséget, ami emberivé teszi ezt a telepet. Házakat, fákat, apró részleteket… De tessék nyugodtan megnézni, hogy mi is legjobb dolog itt a telepen. Hisz emberek vagyunk, és lehet, hogy sokaknak mást jelent ez a mondat.

Esik.

Ugyanazon nap, este 7 óra környékén. Helyszín már a katolikus templom Közösségi Háza. Itt ad találkozót és műsort Kovács Adrienne zenekarával és ’unplugged’ dalaival, illetve az általa megálmodott Szabad Alkotók Körének néhány tagja. Maga a gitár-és énekművész, mióta olyan létezik, hogy Székelykapu Napok, vissza-visszatér Wekerlére a programok egyik résztvevőjeként, és hatalmas műsort ad. Tehát 2005 óta vendégelőadója a WSZN-nek. A változatosság kedvért pedig az idén egy különleges kör is elkísérte az együttesét. A SZ.A.K-nak ugyanis tagjai költők, írók,festők,énekes, néptáncos, gyapjúszövő. (Ők azok akik az este is képviseltették magukat jelen Pódiumon is). Így az Írónő, aki 22 évesen életmentő műtéten esett át, mikor tüdőembóliával és mellette súlyos szívbajokkal került közelebb a Klinikai Halálhoz. Végül túlélte, és most megírta, mit is érzett ott és akkor. Az Élet mögött, de a Halál előtt. Vagy itt volt az Élet-és Festőművész,aki elmondása szerint volt már a kukások főnöke, patyolatcsőmosókezelő, újságkézbesító, de dolgozott Herenden, ahol porcelánokat festett. Ma már restaurál és fest. Ahogy mondja: „Amikor van munka, akkor restaurátor vagyok, amikor csak élni akarok, festek.” Mellettük itt vannak még sokan mások is,akikről még többet tudunk meg. És közben száll az ének, a szavalt vers, ropja a tánc, és elszédítenek a festmények. Mindez közel 3 óra alatt

És eláll az eső is.

Csak odabenn nem.

Vélemény, hozzászólás?