Körülöttem kubai hölgyek forognak. Mellettem szilaj lovak ágaskodnak egymásnak. Hátam mögött az Eiffel-torony feszül az égnek magányosan. És négyesben. Mindezt körbe veszi a lemenő nap, mely a másik oldalon már fel is kelt. Nem, nem képzelődöm. Egy kiállítás megnyitón vagyok. Színvarázsban.

Április 16-án megnyitotta kapuit Törőné Bíró Irén első önálló kiállítása a King Galériában. A megnyitón felhangzott fuvolaszó Várhegyi Fanni jóvoltából, és versrímek Juhos-Kiss János tollából. Udvari Hajnalka megnyitó beszédében az alkotót egyik legszorgalmasabb tanítványának írta le. „Mindenre nyitott volt, kíváncsi és befogadó”- tette hozzá. Képein mindez megnyilvánul. Ott van a szabadság, ami kezeit vezette. És a lelki harmónia. Festményei „sugározzák a lelki békét és a szépség iránti vágyódást, ami egész lényét betölti”- fogalmaz az ex-Kispesti Amatőr Képzőművész Kör egyik (volt) vezetője.

Az alkotó 2004 óta Wekerle lakosa. Nyugdíjazása óta újra előtérbe helyezte a rajzolást, kedvenc hobbiját. „Szívesen jártam kiállításokra, kulturális programokra. Az egyik ilyen alkalommal ismerkedtem meg Udvari Hajnalkával és a Körrel. Ott próbáltam meg csiszolni a tudásomat. Ezek a képek a tanúi, mennyire sikerült mindez. Ma már azonban sajnos nem működik a szakkör- mesélte el Irénke néni. Festményein leginkább emlékeit dolgozza tovább, de sokszor fényképekről készülnek az alkotások. De ilyenkor is ad hozzá valami egyénit, valami plusz dolgot, hogy ne csak úgy tűnjön: másolja a fotót. „Az nem művészet volna. Csak hazugság és kópia”- mondta. Kedvenc ihletői az égbolt, a különböző fák, és a természet ölében büszkén ülő sziklák. Emellett Wekerle is nagy hatással van Rá. „ Az aprócska szülőföldemet jutatja eszembe. Csermelyt, a Bükkség aljánál. Az emberek, a fák, az utcák…. Ezért érdemes itt élni. Lakni. És van hol festeni. Alkotni. Hangulatot.”

Töróné Bíró Irén hangulatait május 13-ig lehet megtekinteni a King Galériában.

Vélemény, hozzászólás?