Telepünk nevét többféleképpen láthatjuk leírva, leggyakrabban – ahogy a címben is szerepel – kötőjellel, illetve egybeírva. Tisztázandó, hogy melyik írásmód a helyes, átnéztük a helyesírási szabályzat vonatkozó szabályait, és több nyelvész állásfoglalását is kértük.
A bonyodalmat az okozza, hogy a név első tagja tulajdonnév, illetve az, hogy a telepet földrajzi fogalomként vagy településrészként értelmezzük. A helyesírási szabályzat 176. pontja a következőt írja: „Ha egy földrajzi név egy földrajzi köznévből és egy eléje járuló (egyelemű vagy egybeírt többelemű) közszóból vagy tulajdonnévből áll, a nagybetűvel kezdett előtaghoz kötőjellel kapcsoljuk a kisbetűvel kezdett utótagot. (…) A tulajdonnévi (vagy annak tekintett) előtag állhat két (vagy több) különírt elemből is.” Felhozott példák: Csepel-sziget, Duna-part, Balaton-felvidék, illetve József Attila-lakótelep.
A 175. b) rész szerint ugyanakkor egybeírandók a több elemből álló magyar nyelvű helységnevek (Budapest, Hódmezővásárhely) és általában a helységrésznevek – utóbbiak közé tartozik telepünk is. A földrajzi név és a városrésznév elkülönülő írásmódját jól szemléltetik a 173. pontban található példák: Hűvös-völgy (domborzati név) és Hűvösvölgy (városrésznév).
Arra, hogy a József Attila-lakótelep írásmódjánál miért ne a városrésznevekre vonatkozó szabályt alkalmazzuk, a helyesírási szabályzatban nem találtunk magyarázatot. Miután azonban a szabályzat egyértelműen a kötőjeles alakot tünteti fel, a szabályoktól függetlenül a „József Attila-lakótelep” írásmódot kell alkalmazni. Csakhogy maga a Wekerle(-)telep nevesítve a helyesírási szabályzat 11. (legutolsó) kiadásában nem szerepel. Mit tehetünk hát?
A fentiek értelmében két szabály szerint járhatunk el: ha földrajzi névként tekintjük, kötőjellel, ha városrésznévként, egybeírjuk. Utóbbit tartja helyesnek – több más, általunk szintén megkérdezett nyelvészhez hasonlóan – dr. Grétsy László is, akinek levelét cikkünk végén olvashatják.
A Panoráma Útikönyvek Budapest kötetében (Műszaki Könyvkiadó, 1961) mindkét írásmódot megtalálhatjuk. A telepet az építésére való utaláskor (földrajzi fogalomként) kötőjellel, Kispest részeként (városrészként) említve pedig egybeírja:
„A tervezést már 1898-ban elkészítették, de csak 1908–9 között került sor a Wekerletelep építésének megkezdésére.” (269. oldal)
„A Wekerleteleppel megnövekedett községet (ti. Kispestet, E. A. megj.) 1922-ben városi rangra emelték (…)” (270. oldal)

A WTE Elnöksége elhatározta, hogy szorgalmazza az egységes írásmód alkalmazását, ezért mindannyian a helyesírási szabályzat útmutatását követve telepünk nevét, mint városrésznevet kötőjel nélkül, egybeírjuk. Egyúttal kérünk mindenkit, aki egyetért törekvésünkkel, a telep nevének egységes és helyes írásával, tartson velünk, és használja ezt az írásmódot: Wekerletelep.

Dr. Engloner Attila

Dr. Grétsy László válasza Romhányi András megkeresésére:

Tisztelt Romhányi Úr!

Mivel Wekerletelep városrésznév, egybe kell írni, ugyanúgy, mint az Adyliget, Albertfalva, Árpádföld, Erzsébetváros stb. neveket is. Tehát még személynévi előtag után sem kell kötőjel.
A jelenleg érvényes helyesírása szabályzat Ön által megjelölt 176/b pontjában én nem is látom a Wekerle-telep formát. Az ott megjelölt példák egyike sem városrésznév, hanem egyéb földrajzi név. Az Osiris Kiadó által megjelentetett nagy – és kétségtelenül értékes – helyesírási
szótárban csakugyan Wekerle-telep olvasható, de ez bizonyára tévesen került bele. Ez a szótár nem azonos a helyesírási szabályzattal, ez nem hivatalos szabályzat, hanem egy alapjában véve hasznos helyesírási kézikönyv. Bezzeg, a Budapest teljes utcanévlexikona című műnek a Városrészek című fejezetében benne van a Wekerletelep, természetesen egybeírva.
E kézikönyv belső címlapja jelzi is, hogy a mű az akadémiai szabályzat alapján, pontosabban A földrajzi nevek helyesírása című kiadvány alapján készült.
Egyébként a már említett általános helyesírási szabályzat is eligazít, de nem a 176/b, hanem a 175/b pont. A Wekerletelep név oda illik bele, a Békásmegyer, Újszeged és egyebek közé, egybeírva!

Üdvözlettel: Grétsy László

Megjelent a Wekerle újság 2009. szeptemberi számában

Vélemény, hozzászólás?